Üdvözöljük a

Export – a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége | Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Export – a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége

Szerző: Vathy Szonja | 2019. április 17.

A versenyképesség, jövőképesség szempontjából kulcskérdés a kis- és középvállalkozások exportképessége, a vállalati árbevételben az export részaránya, annak növelése.

 

A márciusi Gazdasági Kalauzban a jövőről, egy elkövetkező gazdasági válság bekövetkeztéről gondolkodtunk együtt Fejér megyei cégvezetőkkel. Hogyan készülnek a változásra? Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb a tudatos felkészülés. Ezúttal az exportot, a hazai vállalkozások külpiaci sikerességét helyezzük fókuszba.

Versenyképességi kérdés a nemzetközi piacokon jelen levő cégek esetében az export növelése. A napokban a Kormány is döntött a hazai vállalkozások külpiaci sikeressége érdekében szükséges exportfejlesztési intézkedésekről. A Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a Kormány 1171/2019. (IV.1.) határozata. A jövőben nyilvánosságot kap a Nemzeti Exportstratégia. Kidolgozzák a hazai vállalkozások külföldi beruházásainak kormányzati támogatási eszközrendszerét. A Kormány a hazai vállalkozások export részarányának növelése érdekében a nagy növekedési potenciállal rendelkező szakágazatok és termékkörök exportját kiemelten kívánja támogatni. A digitalizáció kiemelt figyelmet érdemel az exportképesség fejlesztésben is, különös tekintettel az egészséggazdaságban, az építésgazdaságban, a mérnöki szolgáltatások és innovatív építőipari megoldások kapcsán, a mezőgazdaság és az agrárinformatika terén, valamint a kreatív iparágakban.

Az exportáló cégeknél a minőség alapfeltétel, kiemelt jelentőségű a gyorsaság, a termelésben alkalmazott ipar 4.0 megoldásokra pedig eszközként tekintenek, amelyeket a fenti célok elérése és az exportképesség növelése érdekében alkalmaznak. A minőség nem csak az értékesített termékre, hanem az üzemi környezetre, az infrastruktúrára is vonatkozik. Fontos kihívás a folyamatos termékpaletta megújítás, minél magasabb hozzáadott érték előállítása. Mindezekkel Fejér megye exportképes vállalatai üzleti stratégiájukban foglalkoznak. Exportfejlődésük versenyképeségüket javítja. A világ gyorsan változik, a változásra a gyorsaságra való felkészülés kihívás.

Cikkünk további részében helyi vállalatvezetők véleményét olvashatják.

 

Hunorfi István, ügyvezető, Inter-Nett 2000 Kft.

Tekintettel arra, hogy tevékenységünk az élelmiszeriparhoz – ezen belül is a konzerviparhoz – kötődik, számunkra minden év új és sokismeretlenes kihívást jelent. Milyen lesz az időjárás, lesz-e fagykár, aszály, vagy a sok eső teszi tönkre a fán a gyümölcsöt, a földön a zöldséget? Bő termés lesz zöldségből, gyümölcsből, de nem lesz elég kézi munkaerő, aki megtermeli és leszedi az uborkát, paprikát, almát? Kereslet-kínálat alapján mi lesz az árakkal?

A mi cégünk exportorientált, nyolc európai országba, valamint Kanadába és az USA-ba szállítunk zöldség-és gyümölcskonzerveket. Vevőink megbízhatóak, de ahogyan mi is világpiaci versenyben vagyunk, így ők is. A világpiaci kereslet-kínálat felülírhat minden jelenleg jól működő üzleti kapcsolatot. Ez nem ipar, mely feltételezhetően több évre tervezhető.

Rendkívül nagy bizonytalansági tényező a forint árfolyam alakulása is, hiszen külföldre történő eladásaink euróban történnek, ezért – véleményem szerint – az exportáló cégeknek fontos érdeke fűződik az euró mielőbbi bevezetéséhez is.

Az exportképes kkv-k segítését, támogatását újra át kellene gondolni, hiszen ez az országunk céljai között is különösen fontos és szükséges feladat.

A nemzetközi piacon a mi kis cégünk nem jelentős tényező, de szerencsére több lábon állunk és a fentiek ellenére is álljuk a versenyt.

 

Fiers András ügyvezető, Fiers Mechanika Kft.

A Fiers Mechanika Kft. az exportpiacon már 10-15 éve jelen van, alkatrész gyártás, fémmegmunkálás szolgáltatásokkal, multinacionális cégek beszállítóiként. Az export lehetőség megnyílása számunkra árbevétel, termelés szint (mennyiségi és minőségi) növekedését tette lehetővé. Az uniós elszámolások (ÁFA, vám) egyszerűsödése vonzóbbá tette a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítését részünkre.

A nemzetközi piacokon sikeresen mérettetünk meg (EU tagországokon belül: Dánia, Németország, Szlovénia), mivel az elmúlt évben (az előző években is hasonló arány volt jellemző) a közvetlen export tevékenységünk aránya elérte a 18 százalékot, növelve cégünk versenyképességét, stabilitását. A közvetett exportból származó árbevétel – multinacionális cégek magyarországi képviseletei – ennél sokkal magasabb. Cégünk versenyelőnye a gazdasági és műszaki értelemben vett rugalmasság.

Nagyobb megbízóinkkal keretszerződésben rögzítettük az alapfeltételeket, de ennek alapján egyedi megrendelések alapján gyártunk, fontos feladatként tekintve a gyártás szervezés és a meglévő kapacitások kihasználásának összhangját.

Előnyt jelentett számunkra, hogy külföldi partnereink (multinacionális cégek) magyarországi képviseletekkel, leányvállalatokkal rendelkeznek, így a kapcsolat építése gördülékenyebben valósult meg.

Gépparkunk kapacitását az elmúlt években jelentősen bővítettük, korszerűsítettük (pályázati lehetőségeket igyekeztünk kihasználni), feladatunk jelenleg is a kapacitások teljes körű kihasználása.

Az export orientációban tapasztalt fizetési fegyelem nagyobb, mint hazai relációban, késedelmes fizetés nem jellemző.

 

Pap László, cégvezető, Alba-Zöchling Kft.

Az Alba-Zöchlingnek, mint nemzetközi szállítmányozó- és fuvarozó cégnek elengedhetetlen az exportok helyzetének folytonos és állandó mérlegelése, elemzése. Az elmúlt években folyamatosan bővült az exportjaink köre úgy földrajzilag, mint mennyiségileg egyaránt.

Kamionjaink nagy többsége Németország, BeNeLux államok és Franciaország útirány felé közlekednek, ám a közeli szomszédos országokba is jelentős számú árut juttatunk el.

Az idei évben jelenleg úgy tűnik, ha visszaesés még nem is érzékelhető, de az évek óta tartó jelentős exportemelkedés megtorpanni látszik. Ilyenkor érezzük óriási előnyét, hogy az Alba-Zöchling több tucat megbízójának köszönhetően sok lábon áll, a multinacionális cégektől a kis-és középvállalkozáson át a családi, vagy magáncégekig. A stagnálásban bizonyosan fontos szerepe van a bizonytalan Brexit helyzetnek. Egyelőre mindenki kivár és meglátjuk mi lesz a következő lépés, ám véleményem szerint, nekünk, szállítmányozóknak mindenképp érdekünk a britek EU-ban maradása, vagy késleltetve történő kilépése.

 

Simon Péter, gyárigazgató, Simon Műanyagfeldolgozó

A Simon Műanyagfeldolgozó több mint 30 éve alapított, 100%-ban magántulajdonú vállalat. A cég fő profilja a műszaki műanyagok fröccsöntése, gyártócsarnokainkat mintegy 35 millió alkatrész hagyja el havonta, amelyek túlnyomó többsége autóipari felhasználásra kerül.

A hagyományos technológián túl likvid szilikon, valamint vertikális technológiával is gyártunk. Közvetlen exporttevékenységünk elenyésző, termékeink 95 százaléka a hazai autóipar számára készül, nagy multinacionális vállalatok hazai leánycégei számára. Termelésünk legjelentősebb vevői között megtalálható a Tyco Electronics, Harman Becker, Audi, Interex, Denso, Valeo, Hanon, Hi-Lex, ABB és a GE. Termékeink megtalálhatók a Ford, VW, BMW, Mercedes, Audi, Mitsubishi, Citroën és Peugeot gépjárművekben éppúgy, mint a Jaguárokban vagy éppen Rolls-Royce-okban. Közvetlen exportunk – mely 2-3 %-nál nagyobb részarányt nem képvisel – nagy része is a fenti magyarországi multik külföldi érdekeltségeihez irányul. 

Közvetlenül a Brexit is mindössze egyetlen – marginális jelentőségű – alapanyagbeszállító révén érinthet minket.