Üdvözöljük a

Konjunktúra jellemzi a gazdaságot - Készülünk gazdasági válságra? | Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Konjunktúra jellemzi a gazdaságot - Készülünk gazdasági válságra?

Szerző: Buda Csilla | 2019. március 20.

A jövőben a magyar gazdaság növekedését úgy lehet megtartani, ha nem az extenzív fejlődés, hanem az intenzív fejlődés lesz a jellemző. A cégek életében kulcskérdés a versenyképesség, a rendelkezésre álló munkaerő és a napjainkra igen erőteljesen jelentkező fluktuáció. A fellendülést egy leszálló ág követheti.  Napjainkban a felelős vállalatvezetők foglalkoznak a vállalati stratégiával, és azzal, hogy az elkövetkező években ismét elérhet bennünket egy gazdasági válság. A vállalatvezetők felelőssége, erre felkészülni. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara március 4-én kerekasztal beszélgetésre hívott több megyei kis- és középvállalkozás vezetőt, hogy együtt gondolkodjanak a jelen és a jövő problémáiról.

A hétköznapok teendői mellett, olykor már nem jut idő arra is, hogy a jövőről gondolkodjunk, pedig annak a cégnek, mely szeretne túlélni egy esetleges válságot, ebbe is energiát kell fektetnie. Példaként említésre került az autóipar, melynek változásai komoly hatással lehetnek az országra és a megyére egyaránt. De nem ez az egyetlen kérdőjel a következő évekkel kapcsolatban.  Most olyan ciklust élünk Európában, ami a motorizációra, az autóiparra épül részben, és ezt nagyon jól használta ki a magyar gazdaság. De vannak figyelmeztető jelek. A jövőben a magyar gazdaság növekedését úgy lehet megtartani, ha nem az extenzív fejlődés, hanem az intenzív fejlődés lesz a jellemző. Az extenzív fejlődéshez több munkaerőre lenne szükség és lényegesen több belső forrásra. Az intenzív fejlődéshez magasabb tudásra, hatékonyabb munkaszervezésre, folyamatos képzésre van szükség – hangsúlyozta Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kerekasztal fórum keretében.

 

Az intenzív, tudásra épülő fejlesztés felé érdemes elmenni, valamint meg kell teremteni – ahogy azt a munka törvénykönyvének módosítása is lehetővé teszi – a többletmunka lehetőségét – hangsúlyozták a vállalatvezetők.

 

Nem csak a vállalkozásoknak kell felkészülniük egy esetleges válságra, ez az önkormányzatok, a multinacionális cégek és a kormány felelőssége is. Mindemellett az is elhangzott: a KKV-knak nem szabad elfelejteniük, hogy többet érhetnek el, ha összefognak és együttműködnek – hangzott el a program összefoglalójában.

 

A kerekasztal keretében elhangzott vállalkozói véleményekről rövid képet adunk:

 

Belegrai Péter ügyvezető, tulajdonos, MOTE Kft.

- Két oldalról szorul az olló: a munkavállalók béremelést szeretnének, miközben a multinacionális cégek – melyeknek beszállítóként ki vagyunk szolgáltatva - gyors és minőségi munkát, a régi áron vagy még kevesebb összegért. Ha ezeket az igényeket kielégítjük - márpedig részben kénytelenek vagyunk, - annak a vállalkozásunk látja kárát. Instant megoldás nincs ezekre a problémákra, de ha cégen belül létrehozunk egy csoportot, azzal az elsődleges feladattal, hogy innovatív módszerekkel faragjanak a költségekből, az segíthet.

 

Nagy István kereskedelmi igazgató, Nagy és Társa Kft.

- Versenyképesség - a hangsúly mindig a költségek és a várható bevétel egyensúlyára tevődik. Ha azt vizsgáljuk, hogy piaci előnyre ki tesz szert, nem mindig az ár a meghatározó. A piaci sikerhez – teljesen mindegy, hogy az áru, vagy szolgáltatás – az áron kívül fontos a gyorsaság, az egyediség, a minőség. Nagyon sokszor ezt nem jelentetjük meg az ár struktúrában. Beszállítóként ki vagyunk téve a multinacionális cégeknek, így azt javaslom, hogy aki tud, az forduljon a saját termék gyártás irányába. Amennyiben ez nem megvalósítható, akkor törekedjünk az egyediségre, a minőségre, a magas hozzáadott értékre, hiszen egy bizonyos: a piaci szükségletet mindig megfizetik!

 

 

Győri Imre ügyvezető, Magyarmet Finomöntöde Kft.

- Ma már elengedhetetlen, hogy egy cég több lábon álljon. Mi két éve a stratégiánkban lefektettük, hogy maximum a termékeink 20 %-át adjuk el az autóiparnak, így amennyiben probléma lenne az iparággal, bár jelentős kieséssel, de tovább tudjuk működtetni a céget. A minőség alapfeltétel. A gyorsaságot inkább megfizeti a vevő. Javaslatom, hogy a megyei KKV-k vizsgálják meg, hogyan tudnak többet termelni anélkül, hogy plusz munkaerőt alkalmaznának. A bérfeszültség miatt én úgy hiszem, ez kulcsfontosságú lesz a jövő gazdasága tekintetében.  A Munka Törvénykönyve változtatását üdvözöltük, vállalatvezetőként felháborított, hogy a kommunikációban megjelent: a törvényt néhányan „rabszolgatörvénynek” nevezték, és ezt úgy értelmezhetném, hogy minket vállalatvezetőket, rabszolgatartóknak neveznek. A többlet túlóra lehetőség, hogy a munkaerőhiányt, ill. a jó gazdasági környezetet egyensúlyban tudjuk tartani. Nehezményezem, hogy a MKIK ebben a témában nem foglalt állást.

 

Macher Endréné elnök-vezérigazgató, Macher Elektronikai Zrt.

 

-A legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell néznünk, az a piaci, munkaerő-piaci változásoknak a nagysága, illetve a gyorsasága. Ma sajnos Távol-Keletről előbb megérkezik egy minta, mint mondjuk Magyarországról egy árajánlat. Cégünknek kezdetektől van stratégiája, 2002-től ennek meghatározó pontja, hogy egyetlen iparágnak sem lehet 30 százalék feletti részesedése az árbevételünkben. A növekvő bérköltségek és a munkaerőhiány mellett jelentős kihívás a munkaerő fluktuációja. Ehhez szükséges igazítanunk a beillesztési stratégiánkat is, hisz kiemelt feladat a munkatársak integrációja a szervezetbe.  Úgy gondolom, ennek kapcsán fontos lenne, hogy összefogjanak a cégek, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a dolgozóink ne vándoroljanak. Illetve, amennyiben a jövőről beszélünk… Fejér megyében számos családi vállalkozás van és a legtöbb cég esetében esedékes a generációváltás a vezetésben. Befolyásolni fogja a helyi gazdaságot, hogy ez a folyamat mennyire lesz sikeres.

 

Fiers András ügyvezető, Fiers Mechanika Kft.

-Cégünk szinte 40 éves múltra tekint vissza. Nem függünk az autóipartól, termékgyártásban ma már egyediséget tudtunk hozni a cég életébe. Jövőbeli célunk a jelenleg gyártott bonyolult gépipari és szerszám alkatrészek mellett egyediség tekintetében, hogy egészségipari beszállítók is legyünk. Ez egy nagyon hosszú folyamat, de jó hír hogy ma már eszköztesztelések zajlanak. Az utánpótlás-nevelés kapcsán is van teendőnk. Minden évben érkezik hozzánk 8-10 tanuló, akiknek a képzésébe, taníttatásába időt és energiát fektetünk. Az a tapasztalat, hogy általában két-három fő nálunk vállal munkát a bizonyítvány megszerzése után. A duális képzés kulcsfontosságú lehetőség a szakember képzésben, tágabb értelemben az iparágunk fejlődésében.

 

Kántor Sándor ügyvezető, Kántor Mechanika Kft.

-A jelenlegi kihívások ellenére is úgy hiszem, hogy nem szabad leállni a fejlesztéssel. Magunk is – két pályázat révén – újabb beruházásokat valósítunk meg. Kombinált pályázati támogatással a jövőben szeretnénk fejleszteni a vállalatirányítási-rendszerünket, illetve kiépítünk egy napelem-parkot, hogy az energiafelhasználásunk is gazdaságosabb legyen, és termelő gépek és tervező szoftverek kerülnek beszerzésre. Továbbá egy innovációs pályázat keretén belül mérő és lézerhegesztő kapacitásunk fejlesztése valósul meg. A beruházások eredményeként többféle feladatok ellátására nyílik lehetőségünk. Arra törekszünk, hogy nagyobb hozzáadott értékű, magasabb feldolgozottsági szintű termékeket állítsunk elő. Cégünk mindig a fejlesztésre, fejlődésre törekedett, mi ebben látjuk az esetleges válság negatív hatásainak elkerülését.

 

Puska József ügyvezető, Eudeal Plusz Kft.

- Az építőipar problémái különbözőek: munkánk még sokáig lesz, az építőipari munkaerőről  viszont már nem mondható el ugyanez. Ráadásul az építőiparban az alkalmazotti státusz helyett sok szakember a vállalkozói státuszt választja, és csak a reális ár felett hajlandóak dolgozni. A beruházások évekig húzódnak, mindeközben az anyagárak és a bérek is emelkednek, melyet teljes egészében nem tudunk a megrendelőkre áthárítani.

 

Vértes Tibor ügyvezető, Agárdi Ínyenc Kft. – Agárdi Pálinkafőzde

- Folyamatosan azon gondolkodunk, milyen új termékeket dobjunk a piacra. Ötletből van bőven, el is készül a termék, azonban a kereslet nem jelentős. Sajnos az egész magyarországi KKV-szektorra jellemző, hogy nem tudnak tőkét invesztálni a marketingbe. További gondot jelent – ha speciálisan a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart vizsgáljuk –, hogy nagy a törvényi bizonytalanság, sosem tudni, mire számíthatunk egy-két év múlva.

 

Forrás: Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapja, Gazdasági Kalauz 2019. március 20.  A lapot itt olvashatják: Gazdasági Kalauz.