Üdvözöljük a

Változott a Munka Törvénykönyve! | Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Változott a Munka Törvénykönyve!

Szerző: Vathy Szonja | 2019. január 16.

A Munka Törvénykönyve (Mt. 2012. évi I. törvény) 2019. január 1. napjától hatályba lépett módosításai közül a legmarkánsabb változások a munkaidő beosztás, az önként vállalt túlmunka, pihenőnapok beosztása, illetőleg a munkaviszonyban álló nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések témáit érintik.

 A Munka Törvénykönyvét érintő változásokat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jogi képviselője, Dr. Lévai Nóra ügyvéd (Lévai Ügyvédi Iroda) foglalta össze a Gazdasági Kalauz olvasóinak.

 

Az új szabályok szerint kollektív szerződéssel a munkaidő keret – ha ezt objektív, műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – legfeljebb 36 hónap tartamban állapítható meg. A korábbi rendelkezés szerint ez legfeljebb 12 hónap tartamú volt.

Abban nincs változás, hogy évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (Mt. 109. §)

Módosítás azonban, hogy ezt meghaladóan - a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül – ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, - naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, „önként vállalt túlmunka” elrendelhető. A munkáltató a közölt munkaidő beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. (Mt.135.§ (3) bek.)

Összefoglalva: Az évi 400 óra túlóra-plafon és a 36 hónapra bővített munkaidő keret az Mt. módosítások közül a legmarkánsabb változtatás.

Folytatás a 2. oldalon

 

Folytatás az 1. oldalról

A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezen túl úgy kerül meghatározásra, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani; és ez megtehető egyenlőtlenül. Mt. 105. §

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Ugyancsak egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idény jellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni – kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén. (Mt. 97-99. §§)

A Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas – ebből a jogviszonyból származó jövedelme után – 2019. január 1-től nem fizet nyugdíjjárulékot. 2019. januártól nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a saját jogú nyugdíjas dolgozók után és a bérükből sem kell járulékokat levonni, csupán a személyi jövedelemadót: 15 %-ot.

 

2019. január 8-áig a munkáltatóknak ki kellett jelenteniük a már dolgozó nyugdíjas munkavállalókat a NAV-nál a biztosítási jogviszonyból a T1041 adatlapon.

2019. január 1-jétől nem képez nyugdíjjárulék alapot a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban szerzett jövedelem, tehát ez az összeg nem fog beszámításra kerülni a nyugdíj melletti kereső tevékenység összeghatárába.

A többi jogviszonyban, például megbízási szerződés alapján végzett tevékenységért kapott díjazás továbbra is nyugdíjjárulék-köteles marad, így figyelembe veendő azokban az esetekben, amikor a nyugdíj folyósítása mellett csak korlátozott összegig lehet keresőtevékenységet folytatni.

 

Öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenység – nyugdíjkorhatár alatt és felett

Korhatár felett

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

A közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, Tny. 83/C §).

 

Korhatár alatti személyek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két személyi kör érintett. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a „nők 40 év jogosultsági időre tekintettel” megállapított öregségi nyugdíjában részesülő hölgyek. Mindkét esetben - az ellátás, ill. az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétel miatti - kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, Tny. 83/B §), amennyiben a korhatár alatti nyugdíjast megbízási jogviszonyban foglalkoztatják.

 

Ezekben az esetekben az ellátásban részesülő személyt terheli a kereseti korlát elérését/túllépését érintő bejelentési kötelezettség az ellátást folyósító szervhez.

Például kereseti korlát számítása szempontjából a megbízásból befolyt jövedelem is beleszámítandó a keresetbe, mivel ezt a fajtájú jövedelmet járulékok terhelik.

Kereseti korlátot csak a járulékköteles jövedelem esetén kell alkalmazni; így például az a nyugdíjas, aki munkaviszony keretében járulékmentesen szerez jövedelmet, ezen bevétele nem számít bele a jövedelem korlát esetén alkalmazandó keresetei közé. Amennyiben a korhatár alatti nyugdíjas személyek munkaviszony keretében alkalmazotti jogviszonyban állnak, úgy az alkalmazotti jogviszonyból folyó jövedelmet – járulékmentessége okán – nem kell számításba venni a kereseti korlát számításánál.

Összeghatár: ezen személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 18-szorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

Ez a korlátozás megszűnik, ha a hölgy betölti a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt.

Dr. Lévai Nóra ügyvéd, Lévai Ügyvédi Iroda