A szakképzés és felnőttképzés megújítása zajlik, átalakul az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is.
Az Országos Képzési Jegyzékre épülő rendszer elavult, ezért a minisztérium egy új struktúrát tervez bevezetni, amely jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági igényekhez. A technológiai környezet gyors változásai következtében újabb és újabb szakmák jönnek létre, és ezzel párhuzamosan régiek tűnnek el, szorulnak vissza, ezért az iskoláknak széles szakmai alapokon nyugvó tudást kell biztosítaniuk a tanulóik számára az alapszakmák elsajátítása során – nyilatkozott lapunknak Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
A jelenlegi Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések száma az uniós átlag többszöröse.
Iskolai rendszerben a szakmai oktatás keretén belül kevesebb, de szélesebb alapot biztosító szakképesítést szerezhetnének a diákok, míg a felnőttképzésben oktatható szakmai képzések száma nem korlátozódik, az mindig a dinamikusan változó gazdasági, technológiai igényekhez, kialakult munkakörökhöz igazodik. Az átalakítással az iskola stabil alapokat ad, míg a felnőttképzés a gyors válaszokat teremti meg. A két rendszer egymásra épül és ezzel biztosított lesz az egész életén át tartó tanulás lehetőségének keretrendszere. Mindez lehetővé teszi a tartalom folyamatos megújítását, az Ipar 4.0 követelményeinek a képzési tartalmakba való beépítését is. A legtöbb esetben nem egyszerűen szakma-összevonásokról, vagy a ráépülések átnevezéséről van szó, hanem egy adott ágazat teljes szakmastruktúrájának átgondolásáról, átrendezéséről.
Harmadik képzési szintként jelentek meg eddig is a vállalatokon belüli rövid ciklusú vállalati képzések, amelyek változatlanul lehetőségként megmaradnak.
A szakképesítések körét a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött ágazati készségtanácsok (ÁKT) bevonásával alakítjuk ki.