Naponta érezzük bőrünkön, hogy a globalizmus nem elvont fogalom. Globális ellátási láncokba szerveződnek a nagyvállalatok, globális közösségi média hálózatok uralják a nyilvánossági tereket és globális ártalmak, veszélyek, vírusok fenyegetnek. Ugyanakkor globalizáció ide vagy oda, az egyes ember élete helyben zajlik. Az árut helyben vásároljuk, a szolgáltatásokat helyben fogyasztjuk, a munkát helyben végezzük. A problémákkal is helyben kell megküzdenünk, majd megoldanunk. Ez utóbbiról is szól a szubszidiaritás, mely e lap hasábján örömteli módon újra előkerült, mint elfeledett régi-új fogalom.
Domokos Tamás, egyetemi docens, kamarai küldött írása.
A cikk elolvasható a legújabb GAZDASÁGI KALAUZBAN is.
Alapvető emberi és társadalmi igény, hogy szabadon, korlátozás nélkül, külső erőtől függetlenül, önállóan választhassuk meg életünk, vállalkozásunk irányát és célját, hogy szabadon fejthessük ki véleményünket és hozhassuk meg döntéseinket. A települési, gazdasági önkormányzatiságot és az egyén autonómiáját egyaránt erősen korlátozó diktatúra 30 évvel ezelőtt ért véget, de szelleme még kísért. Pedig olyan konstruktív energiák szabadultak fel, melynek eredményeként újjáéledtek a vállalkozások, a települések, a kulturális és civil közösségek. Az alkotó szabadság teremtette új gazdasági és társadalmi rend sikerességét a szubszidiaritás és a lokalizmus garantálta. A helyben élő polgárok összefogása adta a helyi közösség erejét, a helyben maradó helyi adók adták ennek anyagi hátterét, a helyi vállalkozások biztosították a stabilitást.
A 21. század nagy átalakulása Magyarországon is gyengíti a helyi közösségeket, a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság és az állami túlhatalom nagyon sok kárt okoz az ember természetes közegében. Ezekkel szemben kell életre hívni az „új lokalitást”. Ezt számos ország már felismerte. Angliában nemcsak azt tudják, hogy a gazdaság valódi erejét a helyi vállalkozások adják, mára a „New/Next Localism” angol közigazgatási reformirányzattá is vált. Lokalizmus program zajlik Új-Zélandon, az Egyesült-Államokban, ázsiai sőt még közel-keleti városokban is. Tudják, hogy helyben helyi megoldásokat kell alkalmazni, hogy vissza kell adni a lokalitás önrendelkezését. Ma a komoly eredményeket elérő térségekben a lehető legkisebb területi, társadalmi, gazdasági egységekre lebontva alkalmaznak személyre szabott megoldásokat.
Az új típusú koronavírus okán bekövetkezett társadalmi és gazdasági krízis ennek fontosságra mindennél élesebben világít rá. De minden rendkívüli eseményből lehet és kell is tanulni. Most a legfőbb üzenet, hogy itt helyben egymásra vagyunk utalva. Helyi összefogás és nyitottság nélkül pedig senki nem tud működni, ellenállni, fejlődni, sikeresen küzdeni. Ez az új lokalizmus.
