A Kormány négy gazdasági övezet kialakításáról döntött. A legnagyobb gazdaságfejlesztési övezet az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amelynek kormánybiztosa Navracsics Tibor. Ambiciózus célja, hogy a gazdasági övezet vállalati versenyképessége 2030-ra megközelítse az osztrák szintet.
A cikk elérhető a legújabb GAZDASÁGI KALAUZBAN is.
Az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához hat megye tartozik: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala.
A négy gazdasági övezet közül az Északnyugat-Magyarországi tekinthető az egyik legnagyobb térségnek, hat megyét és kilenc megyei jogú várost – Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa – foglal magában.
Kormánybiztosa, Navracsics Tibor rendszeresen konzultál a térség gazdaságát képviselő kereskedelmi és iparkamarák vezetőivel. Legutóbb – februárban – Győrben került sor egyeztetésre, az övezet hat megyéjének kamarai elnökeivel.
A találkozón az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Övezet gazdaságfejlesztési terveit egyeztették. Célként megfogalmazták, hogy 2030-ra a térség gazdaságának fejlettsége és versenyképessége el kell, hogy érje az osztrák szintet. A 2021-2030-as időszakra olyan gazdaságfejlesztési programokat kell kidolgozni, amelyek támogatják a vállalati versenyképességet, erősítve a gazdasági övezet vállalati versenyképességét is.
A kamarák konkrét projektötletekkel kapcsolódtak be a gazdaságfejlesztést célzó javaslatok kidolgozásába. A kamarai elnökök a régió egészére vonatkozó átfogó együttműködést ígértek a győri konzultáción.
A gazdasági övezet fejlesztésében prioritást kapnak a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztések – hangsúlyozta Navracsics Tibor a találkozón. Kiemelte továbbá, hogy az Észak-Dunántúlon sajátosabb a helyzet a másik három fejlesztési régióhoz képest. Ebben az övezetben kisebb jelentőségű a felzárkóztatás, de sokkal erősebb a versenyképességi nyomás. A régió száz kilométeres körzetében két olyan régió – a pozsonyi és a Bécs-Burgerland-i – található, amelyek európai mércével nézve is erős versenytársak. Az Észak-Dunántúl most először részesülhet olyan kormányzati figyelemben, amely kiemeli a helyi specialitásokat. Lényeges azonban, hogy a fejlesztések terén is régióként „viselkedjük”, olyan érdekeket megfogalmazva, amelyek a régió egészére vonatkoznak.
A kormánybiztos elkötelezett az övezet gazdaságának fejlesztéséért. Már a tervezés időszakában arra törekedett, hogy együttműködések jöjjenek létre a megyei jogú városok és a kistérségek között, elősegítendő, hogy ne egymással versenyezzenek, hanem összefogással egyesítsék erőiket.
Navracsics Tibor a vállalkozásokat képviselő kamarai vezetőkön kívül rendszeresen konzultál a polgármesterekkel, országgyűlési képviselőkkel, fejlesztési tanácsokkal, civil szervezetekkel. Szakmai munkáját a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem is támogatja. A kormánybiztos a kamarai elnökökkel tartott konzultáción bemutatta a nemzeti fejlesztési célok fő súlypontjait, amelyeket Magyarország RRF terve tartalmaz.
A nemzeti fejlesztési célok fő súlypontjai:
- a Kárpát-medencei régió nemzetközi versenyképességének növelése,
- a gyors és kényelmes közlekedés, elérhetőség javítása az országban és a Kárpát-medencében,
- gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes népesség,
- vonzó vidéki életmód,
- energiafüggetlen Magyarország, tiszta és biztonságos környezet,
- csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító Magyarország.
