A klímaváltozás okozta szárazság, árvizek váltakozva vannak jelen életünkben, hektikussá vált Földünk vízháztartása. Ennek következménye a Velencei-tóban kialakult vízhiány is, amely strandbezárásokat és halállomány pusztulást is eredményezett. A probléma hosszútávú kezelésére a karbonsemlegesség elérése megoldás lehet, amelyet az Európai Bizottság előírása szerint 2050-re teljesíteni kell az Európai Uniónak.
Részletek a GAZDASÁGI KALAUZ legújabb számában.
Az ipari forradalom óta a gazdaság szereplői kevés figyelmet fordítottak a légköri szennyezés mértékére, illetve annak hatásaira tevékenységük során. Hosszú ideig ez nem okozott különösebb gondot, de mára a kummulált hatás nagyon rövid idő alatt robbanásszerűen jelentkezik. Elkerülhetetlennek látszik, hogy igazságosabb rendszer jöjjön létre, melyben a károkozók fogják megfizetni a szennyezés kárának, illetve rehabilitációjának költségeit.
Ebben a szellemben született az Európai Uniós irányelv. Az Európai Bizottság Fit-for-55 elnevezésű csomagja azt a célt tűzte ki, hogy az EU tagországok karbonkibocsátása az 1990-es referenciaszinthez viszonyítva 55%-os csökkenést érjen el 2030-ig. Ezt követően 2050-re, a teljes Európai Unió el kell, hogy érje a klímasemlegesség állapotát.
Az újonnan kibocsátott Európai Bizottsági csomag a következő területeket szabályozza:
- Kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása (EU ETS): egy rendszerszinten meghatározott maximum karbonkibocsátási kvóta létrehozása, mely a piaci szereplőket ösztönözné a zöldebb működésre. A kvóta egységei az ingyenesen kapott alapegységek mellett lehetővé tennék azok aukción, illetve másodlagos piacon való kereskedését is.
- Erőfeszítésmegosztási rendelet (ESR): a nem EU ETS alá tartozó szereplők, mint a lakosság vagy a mezőgazdaságban tevékenykedők számára kialakított karbonkibocsátási kvóta. Lényegben egy EU szinten egységes karbonárazási rendszer kiépítését jelenti.
- Közlekedés: az EU tagországaiban az elektromos autókhoz szükséges töltőpontok telepítése, miközben szigorúbb emissziós határokat vezetnek be, valamint 2035-től lényegében megtiltják a belsőégésű járművek forgalmazását. Emellett a légitársaságokat is arra ösztönzik, hogy zöld üzemanyagokat használjanak a káros kerozin helyett.
- Megújuló energia szabályozás: az Európai Bizottság ezzel a dokumentummal felülírta a korábbi célját a megújulóenergia felhasználás arányával kapcsolatosan. Az impozánsabb cél elérésének érdekében a jelenlegi 20%-ról 38-40%-ra kell emelkednie a zöldenergia felhasználásának.
- Karbonvám kivetése: az EU-n kívülről behozott importtermékek esetén karbonvám kiszabása kerülne bevezetésre.
Az EU által kitűzött energiahatékonysági célok elérése a magyar vállalatokat, intézményeket is érinti, melyhez az energiakereskedők és a felhasználók hatékony együttműködésére van szükség.
A célok megvalósulása érdekében a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Karbonsemlegesség, hogyan érhető el 2050-ig?” címmel fórumot szervez a Gazdaság Házában, 2021. szeptember 21-én (kedd), 14,00 órakor.
A témában Dr. Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal általános elnökhelyettese ad tájékoztatást.
Karbonsemlegesség témában szakmai fórumot tartunk a Gazdaság Házában az érintett vállalkozások részére, 2021. szeptember 21-én, kedden, 14,00 órakor.
