A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről (Szkt.) 84. §. (6) bekezdése rendelkezik a vizsgákra való felkészülésre igénybe vehető felkészülési időről.
Az Szkt. 84. §. (6) bekezdése kimondja, hogy a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
A felkészülési idő munkajogilag mentesülés a munkavégzés alól, tehát:
- oktatási napnak minősül, így adókedvezmény nem érvényesíthető rá
- ezen időszak alatt fizetés nélküli távollétnek kell kiírni azokat a napokat, amikor ténylegesen gyakorlati napon lenne a diák (adókedvezmény nem érvényesíthető)
Felkészülési idő letelte után:
- a szakmai vizsgák napjaira a diákot távolléti díj illeti meg, ezért itt fizetett távollétet kell elszámolni (adókedvezmény érvényesíthető)
- a ballagás napjára (Szkr. 252/B. § b) pontja) is fizetett távollét számolható el (adókedvezmény érvényesíthető)
- a szakmai vizsgák közötti és utáni napokra kiírható szabadság (ha maradt még), vagy fizetett távollét (adókedvezmény érvényesíthető)
pl. 2023-ban, ha az első vizsganap május 16-a:
- a kiadható 15 munkanap felkészülési idő április 24-től indul. Április 24-től május 04-ig azokra a napokra kell igazolt fizetés nélküli távollétet kiírni, amikor a diák gyakorlaton lenne, a többi oktatási nap. (adókedvezmény nem érvényesíthető)
- május 05-től május 15-ig időszakra, amely már gyakorlati nap lenne, végig igazolt fizetés nélküli távollétet kell kiírni (adókedvezmény nem érvényesíthető)
- május 16 – első vizsganapra már fizetett távollét kerül elszámolásra – a diákot munkabér illeti meg (adókedvezmény érvényesíthető)
- utána minden vizsganapra fizetett távollét, a köztes időkre szabadság vagy fizetett távollét számolható el egészen a szakképzési munkaszerződés végéig (adókedvezmény érvényesíthető)
Megjegyzés: azon diákok, akik még nem szakmai vizsgáznak, és érettségi szünetet rendelnek el nekik, ezen napok nem oktatási napnak, hanem gyakorlati napnak számítanak. Ezekre a napokra szabadságot kell kiírni és adókedvezmény hívható le.
