Március elejétől tovább csökkentek a Széchenyi Kártya Program MAX+ egyes konstrukcióinak kamatai, vagyis a beruházási célú finanszírozásnál három százalékra mérséklődött a vállalkozásokat terhelő éves kamat. A kormány tavaly ősszel módosította a Széchenyi Kártya Program kondícióit: a beruházási hitelek éves kamata 5%-ról 3,5%-ra csökkent.
Idén március 1-jétől a Magyar Bankszövetség és a KAVOSZ Zrt. további 0,5 százalékpontos csökkentést hajtott végre, amely a fix kamatozású szabad felhasználású hitelekre (pl. Folyószámlahitel, Likviditási Hitel) is vonatkozik. A változások ugyanakkor nem érintették a már eleve kiemelkedően kedvező kamatozású „zöld” beruházási hiteleket, amelyeknél változatlanul 1,5 százalékos a vállalkozásokat terhelő nettó kamatszint.
A kamatcsökkentések első eredményei kedvezőek voltak: a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2024 novemberében a hitelkérelmek száma 90%-kal, 1714-re nőtt, míg az igényelt hitelösszeg 81%-kal, 49,3 milliárd forintra emelkedett az előző hónaphoz képest. A kétlépcsős kamatcsökkentés következtében a kkv-k továbbra is jelentős árelőnyben részesülnek, mivel a 3%-os kamatú beruházási hitelek és lízingek sokkal kedvezőbbek a piaci hiteleknél. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024 decemberi statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forint folyószámlahitelek átlagos kamata 10,66%-ot, míg az egyéb forinthiteleké 8,27%-ot tett ki, ami egyértelműen kiemeli a Széchenyi Kártya Program előnyeit.
A hazai kkv-finanszírozási piac számára egyértelműen szükség van a további erősítésre, amit a kedvező feltételek mellett elérhető támogatott hitelek biztosíthatnak. Az MNB adatai szerint 2024 végére a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek összértéke valamivel meghaladta a 7250 milliárd forintot, ami mindössze 2,5%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.
Az élő kkv-hitelszerződések száma csaknem 19 ezerrel csökkent, ami 9,3%-os visszaesést jelentett, és 2024 negyedik negyedévére alig haladta meg a 185 ezret. A kkv-hitelpiac gyenge teljesítményét elsősorban a csökkenő beruházási kedv magyarázza, amit a magyar gazdaság lassú növekedése és a nemzetközi környezet hatásai okoztak. A cégek óvatossá váltak, és a fejlesztéseket inkább elhalasztották. Ez a helyzet javítható a támogatott kkv-finanszírozás további enyhítésével.
Bár az idei év teljesítményét nehéz előrejelezni, a Széchenyi Kártya Program iránti megnövekedett kereslet alapján pozitív kilátásokra lehet számítani.
