Fejér vármegye vállalkozásai ma is az ország legdinamikusabban működő gazdasági szereplői közé tartoznak, stabil teljesítménnyel, sokszínű szerkezettel és egyre erősebb fejlődési lehetőségekkel. Ezekről a folyamatokról, a kamara előtt álló feladatokról és a térség szakképzésének jövőjéről beszélt Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Fejér Megyei Hírlapnak adott interjójában.
A Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara idén ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. Mit jelent ma egy modern kamara szerepe a vállalkozások életében?
Kevesen tudják, hogy a kamara köztestület. Ez azt jelenti, hogy a piacgazdaságban bizonyos állami feladatokat nem feltétlenül az államnak kell ellátnia, hanem átadhatja olyan közösségeknek, amelyek hatékonyabban, rugalmasabban és közvetlenebbül képesek azokat ellátni. Ha ezek a köztestületek harmóniában működnek az állami irányítással, akkor rendkívül hatékony modell alakul ki. Természetesen 175 évvel ezelőtt még nem ez volt a prioritás. Akkor a céhek helyébe lépve császári pátens alapította a Kereskedelmi és Iparkamarát azzal a céllal, hogy szervezett módon tudják fejleszteni a külkereskedelmet, az ipart, az oktatást és a tanoncképzést. Ma is ugyanezeket a funkciókat látjuk el, de teljesen más eszközökkel és más gazdasági környezetben. A modern kamara a vállalkozások számára kapcsolatrendszert, érdekképviseletet, információt, fejlesztési lehetőséget, oktatást, forráshoz jutást és a kormányzattal való együttműködést jelent. Egyszerűen fogalmazva: a vállalkozások gazdasági önkormányzataként működünk.
A politika több alkalommal is felismerte, ha egy kamara túl erőssé vált, és ilyenkor visszavonta vagy gyengítette a kamara jogosítványait. Az elmúlt bő száz évben három markáns törést is átélt a kamarai rendszer. 1921-ben a Tanácsköztársaság teljesen megszüntette a kamarai funkciókat, 1944-ben a háború végén ismét elveszett minden jogosítvány, majd 1948-ban újabb súlyos korlátozás következett. A rendszerváltó parlament 1993-ban állította helyre a gazdasági önkormányzatok működését, és egyhangú döntéssel nyilvánította újra ’kötelezettségen alapulóvá’ a kamarai rendszert. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a „kötelező kamarai tagság” kifejezés félrevezető fordítás. A német ’Pflicht’ ugyanis nem kényszert jelent, hanem kötelezettséget. Senkinek nem kötelező vállalkozónak lennie, de ha valaki vállalkozóvá válik, akkor a közösségi együttműködésnek is részévé válik, amelynek egyik formája a kamarához való tartozás kötelezettsége. Ausztriában és Németországban ez a rendszer teljesen természetes, ott lényegesen magasabb tagdíjakból működnek a kamarák.
A kamara belső, stratégiai működésében várhatók változások?
- Minden változik, így nekünk is folyamatosan alkalmazkodnunk kell a gazdasági környezethez, ahogyan azt a darwini elv is megfogalmazza. Nem kívánunk szervilisek lenni a hatalomhoz, de lojálisak vagyunk a mindenkori kormányzathoz, mert csak így tudjuk valóban hatékonyan képviselni a vállalkozások érdekeit, és így tudunk hozzájárulni az ország gazdasági fejlődéséhez. A mostani időszak egyik fő üzenete az, hogy a kamara működésének fókuszába egyértelműen a vállalkozások kerülnek. A jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetünk az új vállalkozói réteg támogatására, az információáramlás javítására, a külgazdasági kapcsolatok erősítésére és a humánerőforrás képzésének megújítására.
Milyen területen tettek idén fontos javaslatokat és milyen eredmények születtek?
A magyar gazdaság duális szerkezete továbbra is meghatározó. A nagy nemzetközi vállalatok többnyire magabiztosan működnek, és kevésbé szorulnak érdekképviseletre, mert rendelkeznek saját erőforrásokkal. A magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások azonban sokkal nagyobb információ-, tőke- és fejlesztési igénnyel működnek. Ennek az igénynek a kielégítésében jut a kamarának rendkívül fontos szerepe. A forrásszerzésben és a hitelprogramok közvetítésében most is aktívan segítjük a vállalkozásokat, és továbbra is kiemelkedően sikeresek a Széchenyi Kártya hitelek. Az idei év egyik legnagyobb előrelépése a Demján Sándor Tőkeprogram beindítása volt. Ez egy olyan új magántőkealap, amelyet az állam hozott létre, és amelynek forrásait kizárólag a kamarák közvetíthetik a magyar KKV-k felé. Fejér megye ebben az ország egyik legsikeresebb szereplője, és Budapest és Pest megye után a harmadik helyen állunk a közvetített tőke mennyiségét tekintve. Már több mint húsz vállalkozás jutott akár 400 millió forintig terjedő, szabad felhasználású tőkéhez, amelyet fejlesztésre, ingatlanberuházásra vagy akár külföldi cégvásárlásra is fordíthatnak. Ez valóban új dimenziót nyit a magyar kis- és középvállalkozások növekedése előtt.
Hogyan teljesítettek tavaly és idén a Fejér vármegyei vállalkozások?
Fejér gazdasága szerencsére nagyon sokszínű. Nincs egyetlen olyan ágazat sem, amely túlságosan nagy súllyal határozná meg a megye gazdasági szerkezetét, és éppen ez a diverzitás teszi krízisállóvá a térséget. A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem együttesen stabil alapot biztosítanak, így nálunk a gazdasági visszaesés várhatóan kisebb mértékű lesz, mint azokban a megyékben, amelyek túlságosan függnek - például a német autóipartól. A 2024-es, az 500 legnagyobb vállalati nyereséget tartalmazó adatok alapján Fejér vármegye az ország harmadik legnyereségesebb megyéje lett. Budapest az első 6800 milliárd forintos adózott eredménnyel, Pest vármegye a második 500 milliárddal, és Fejér a harmadik 369 milliárd forint adózott eredménnyel. Ez óriási teljesítmény, és jól mutatja mind a multinacionális cégek, mind a hazai KKV-k erejét.
A szakképzés központi kérdés a kamarák életében. Hogyan látja ezt a területet Fejérben?
Fejér vármegyében a szakképzés kiemelkedően jó színvonalú. A szakképző centrumok és a vállalatok közötti együttműködés példaértékű, és ennek köszönhetően a megyei diákok rendszeresen kiváló eredményeket érnek el az Euroskills és Worldskills versenyeken. Ugyanakkor a felsőfokú képzés jelenléte még nem olyan erős, mint szeretnénk. Ebben a tekintetben Győr vagy Veszprém előttünk jár. Én személyesen is elkötelezett vagyok a megyében felsőoktatás fejlesztése iránt. A Kodolányi Egyetem gazdasági és közgazdasági kara most bővül, ami szélesebb képzési palettát biztosít, de közben megőrzi a humán képzéseket is. Ezzel párhuzamosan Székesfehérváron jelen van az Óbudai Egyetem is bizonyos karokkal, ami szintén növeli a helyi felsőoktatási kínálatot. Ezért azt tartom nagyon lényegesnek, hogy erőteljesebb egyetemi jelenlét alakuljon ki megyénkben, mert bár a középfokú szakképzés ma is kiváló, hiányzik még egy olyan stabil felsőfokú bázis, amely hozzájárulna a humán erőforrás folyamatos megújulásához és a KKV-k tartós versenyképességéhez.
Sok vállalkozó mégis arról beszél, hogy egyre nehezebb jó szakembert találni. Mi okozza ezt?
Ez a probléma túlmutat a szakképzés keretein, és valójában össztársadalmi kérdéssé vált. A jó szakemberhez stabil családi háttérre, erős alapképzésre, korszerű szakképzésre, jól működő duális rendszerre és megbecsült munkahelyi környezetre van szükség. A szakképző intézmények sokszor arról számolnak be, hogy már az alapkompetenciák is hiányoznak: az olvasásértés, a számolási készség és a koncentráció. Ezeket már nem a kamara vagy a vállalat tudja pótolni. Ma a humánerőforrás a legszűkösebb erőforrás. Energia, tőke és alapanyag van, de jó szakemberből egyre kevesebb áll rendelkezésre. Az extenzív fejlődés tartalékai kimerültek, és az intenzív fejlődés egyetlen útja a tudás gyarapítása és a humán tőke megbecsülése. A kamara minden lehetséges módon támogatja ezt, de a teljes felelősséget nem tudja egyedül vállalni, mert ez az egész társadalom közös feladata.
Forrás: feol.hu
Az interjút készítette: S. Töttő Rita
