Megjelentek a rendeletek a Magyar Közlöny 2021. 130. számában Orbán Viktor építőiparra vonatkozó legutóbbi bejelentéseiről, többek között az építőipari termékek kivitelére vonatkozó szabályozásról és a bányászatra vonatkozó extraprofit-adóról.
A Közlönyben új rendeletek jelentek meg, többek között:
- Az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről
Magyarország területéről külföldre a meghatározott, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék, egyes kivételekkel, a belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki. A bejelentést a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon a határidőnek megfelelőenkell megtenni, csatolni kell például az építőanyag külföldre történő értékesítésére vonatkozó szerződés vagy az elfogadott ajánlat, illetve a szállításáról szóló szerződés, vagy egyéb, a külföldre történő kiszállítást igazoló okirat másolatát.
A bejelentést követően a kormány megvizsgálja, hogy az építőanyag külföldi értékesítése jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra. A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog, a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra vételi jog illeti meg.
A nyersanyagok között szerepel például a már sokszor emlegetett kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, amelyet általában betonozáshoz, út- vagy vasútkövezéshez használnak, valamint több vasból vagy nem ötvözött acélból készült termék is.
- Az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről
A rendelet alapján bejelentési kötelezettség áll fenn az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben egyes kockázatos termékek mellett nem kevés építőipari nyersanyagra is (többek között például kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, faáru, furnérlap, vasanyag).
- A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról
Ez alapján bányajáradék fizetésére kötelezett, akifőtevékenységként kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811), kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812), cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végez, és a 2019. évi nettó árbevétele elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.
Az egyes anyagokra vonatkozó járadékok: osztályozott homok 700 forint/tonna, osztályozott kavics 900 forint/tonna, cement 20 000 forint/tonna.
- A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény eltérő alkalmazásáról
E szerint az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében a bányafelügyelet határozatban kötelezi a műszaki üzemi terv szerinti kitermelési kapacitás minimum 50%-os mértékig történő üzemszerű kitermelés egy éven belül való megkezdésére azon bányavállalkozót, aki az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó műszaki üzemi tervet e rendelet hatálybalépését megelőzően szerezte meg. Ezen túl, kötelezik a 100%-os mértékig történő üzemszerű kitermelés egy éven belül való megkezdésére azon bányavállalkozót, aki az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó műszaki üzemi tervet e rendelet hatálybalépése után szerzi meg.
- A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény eltérőalkalmazásáról
Ebben a rendeletben szerepel, hogy ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége alapján megalapozottan feltehető, hogy az ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, akkor a Gazdasági Versenyhivatal piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából gyorsított ágazati vizsgálatot indíthat. A gyorsított ágazati vizsgálat során van lehetőség helyszíni kutatásra, de ezt a bíróság akkor engedélyezi, ha a GVH a kérelmében valószínűsíti, hogy a bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető.
- Egyes építésgazdasági intézkedésekről
A Kormány egyetért azzal, hogy a kritikus ágazati, építési alapanyag és építőanyag-ellátási helyzetre tekintettel a nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál az építmények, épületek tűzvédelmi létesítési követelményei alól az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mint eljáró hatóság az eltérési engedélyezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján sommás eljárás keretében folytassa le, annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítási ideje érdemben ne változzon.
A Kormány egyetért azzal, hogy a kritikus ágazati, építési alapanyag és építőanyag-ellátási helyzetre tekintettel – az agrárminiszter a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, az állam tulajdonában álló gazdasági társaságok útján gondoskodjon az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű fa, faanyag, faáru építőipari célú utánpótlásáról.
- Egyéb rendelkezések
Helyet kapott továbbá a rendeletek között a kulturális örökség védelméről is egy módosítás, ennek értelmében az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,065 százalékát, valamint a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,035 százalékát.
A teljes felületű feltárás költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,5 százalékát, valamint a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,1 százalékát.
Forrás: portfolio.hu
