A vállalatok életében a legnagyobb kihívásokat továbbra is az energia- és alapanyagárak növekedése, valamint az infláció és a munkaerőhiányból fakadó nehézségek jelentik.
A Portfolio Csoport konferenciát szervezett 2023. október 10-én Székesfehérváron, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai közreműködésével. Szó volt a hazai KKV-k mindennapi működését érintő változások mellett a jövő kihívásairól, a fenntarthatóságról, ESG-megfelelésről és a digitalizáció fontosságáról is.
A megnyitóban dr. Cser-Palkovics András polgármester adott tájékoztatást a helyi adók bevételéről és összetételéről. Székesfehérvár önkormányzati bevételének nagy részét a 23 milliárd forint iparűzési adóbevétel, a 4,05 milliárd forint összegű építményadó bevétel és a 60 millió forint idegenforgalmi adó teszi ki. A polgármester a rendszerszintű kihívások közül a szolidaritási hozzájárulást, a kiszámíthatatlan piaci környezetet és a munkaerőhiányt emelte ki. Budapest után Székesfehérváron a legmagasabb az ingázó munkavállalók száma, naponta több mint 32 ezer ingázó ember dolgozik itt. Dr. Cser-Palkovics András hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy a jövőben kezelni tudjuk a munkaerőhiányból fakadó problémákat, megoldásokat kell találni arra, hogy a fiatalok helyben maradjanak, vagy ha el is mentek, térjenek vissza. Ez elképzelhetetlen a megfelelő környezet kialakítása nélkül.”
A hazai KKV-k növekedési lendületben
Energiacsapda, infláció okozta kamatcsapda és infláció okozta fogyasztási csapda – e három csoportba sorolta a KKV-kat érintő kihívásokat Gerlaki Bence, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkára, aki előadásában a közelmúlt gazdasági kihívásait és az azokra adott kormányzati reakciókat is elemezte.
A helyettes államtitkár részletesen ismertette ezen problémák megoldására irányuló állami beavatkozásokat, külön kiemelve a Széchenyi Kártya Programot, a Baross Gábor Hitelprogramot, a 200 eurós áramár-sapkát, illetve az állami kamatkiadások csökkentésének céljából bevezetett - állampapír-kötvényekre vonatkozó - intézkedéseket. Gerlaki Bence elmondta, hogy a jelenlegi recesszió ellenére a harmadik negyedévben már gazdasági növekedésre számít, mivel a gazdaság alapszerkezete, amint azt hangsúlyozta, nem sérült. Leszögezte azonban azt is, hogy a kormányzat folyamatosan monitorozza a makrogazdasági környezetet és amennyiben szükségesnek bizonyul, újabb állami beavatkozásokra kerülhet sor.
A régió gazdasági helyzete és kilátásai, fejlesztési lehetőségek a térség vállalkozásainak
Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét kettős szorításban látja: az egyik oldalon a globális jelenségnek tekinthető növekedési kényszer és a társadalmi igény a jobblétre, a másik oldalon a korlátozott erőforrások. Ezek közül a tartós népességcsökkenés miatti humánerőforrás-hiányt tartja a következő évtizedek kulcskérdésnek, azonban véleménye szerint egy szuverén nemzetgazdaság nem építkezhet kizárólag import munkaerőre. A kamarai elnök szerint elkerülhetetlen az intenzív fejlesztés, amely alapja a korszerű és magas színvonalú oktatás, valamint a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása. Idézte a jegybankelnök által meghatározott 4 T-t (tőke, technológia, tudás és tehetség) és figyelmeztetett, hogy a négy komponens közül a tudás és a tehetség kerül majd előtérbe. Ebben a folyamatban különleges innovációnak számít az Albensis Tudásközpont létrejötte, mely fontos szerepet vállalhat a tudásalapra épített gazdasági szerkezet megteremtésében. A hálózatos és szolgáltatói együttműködésre épülő tudásközpont elősegítheti az innovatív termék- és szolgáltatás fejlesztést, amely egyre több saját termék előállítását eredményezheti.
Radetzky Jenő felhívta figyelmet arra, hogy a térség sok tekintetben az országos átlag felett teljesít, amelyet diverzifikált iparszerkezetének, tartós lakossági állapotának és infrastrukturális környezetének köszönheti. Hivatkozott az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztési kezdeményezéseire, többek között a közlekedésfejlesztés koordinálása, közigazgatási, oktatási, felsőoktatási, egyetemi és gazdasági témákban. Kulcskérdés az energiatakarékos iparfejlesztés, a szakképzés és a duális képzés. A kamarák fontosnak tartják olyan rendezvények szervezését, amelyek elősegítik a jövőbeli gondolkodást.
A szakmai rendezvényen szó volt arról is, hogy a vállalkozások jelentős része csupán kismértékű tartalékkal rendelkezik.
A Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank fúziója révén május elsején jött létre Magyarország második legnagyobb bankja, az MBH Bank. A bank országos, reprezentatív kutatásából kiderül, hogy az adminisztárciós terhek továbbra is jelentős kihívást jelentenek a vállalkozások számára, főleg a számlázással összefüggő feladatok, a könyvelővel való kommunikáció és az üzletmenethez kapcsolódó különböző szerződések elkészítése a megkérdezett vállalatok működésének mintegy 30%-át teszi ki.
A vállalatok életében a legnagyobb kihívásokat az energia- és alapanyagárak növekedése jelenti, az infláció a megkérdezett vállalatok 61%-ának jelentősen, 32%-ának kismértékben nehezíti meg működését. A negatív inflációs hatások mérséklésének megoldását a megkérdezettek 43%-a a jelenlegi, 29%-uk pedig a több ügyfélnek történő magasabb áron való értékesítésben látja, de terveznek a működési költségek csökkentésével és energiahatékonysági beruházások megvalósításával is.
A megkérdezett vállalkozások 65 %-a csak kismértékű megtakarítással rendelkezik, és saját erőből nem tudja végrehajtani a megfelelő szerkezetátalakítást, 12 %-uk azonban nem rendelkezik tartalékkal.
Ebben az évben nem fog jelentősen átalakulni a finanszírozási forma Magyarországon, várhatóan továbbra is a Széchenyi Kártya Program lesz a sláger termék – említette Bedécs Péter, az MBH bank retail régióvezetője.
A vállalati versenyképesség központi téma
"A fejlesztések, a gépbeszerzések, a képzett és motivált munkaerő, valamint a munkafolyamatok optimalizálásának eredményei csak kontrollinggal együtt mutathatóak ki. A gyorsan változó gazdasági környezet a problémákra is rámutat, bizonyos cégméret felett pedig a nem megfelelően előkészített és alátámasztott döntések komoly rizikót hordoznak magukban" – mondta el Rétfalvi Zoltán, a Kontence Consulting Kft. tulajdonosa. Egyre nagyobb az igény a hatékony és versenyképes háttérfolyamatokra, az új generációs vezetők új szemléletmódot szeretnének beemelni a cégek életébe, már kifejezetten igénylik,
ESG, az új varázsszó – de mit kezdjenek vele a cégek?
ESG-szabályozás a KKV-kat is érinti, amelyre azonban érdemes nekik is lehetőségként tekinteni, hiszen az ESG-szempontok működésbe történő beépítése több előnnyel is jár. Kulcsfontosságú lesz a nagyvállalatok és a törvények által szigorodó ellátási lánc követelményeinek való megfelelés terén, de a zöld és kedvezőbb finanszírozáshoz való hozzájutás területén is. "Fontos szempont egy vállalat ESG-értékelése során, hogy annak nem csak a környezetére és társadalomra gyakorolt hatása válik ily módon mérhetővé, hanem ezek vállalatokra gyakorolt hatásai is (kettős materialitás)" – emelte ki Nagy Julianna, szenior menedzser ESG és fenntarthatósági szolgáltatások, KPMG.
Forrás: Portfolio.hu és FMKIK
