Jelenleg még a szokásosnál is többen foglalkoznak a német gazdaság helyzetével. Ez érthető is, hiszen Németország adja az Európai Unió gazdasági teljesítményének egynegyedét, kilenc tagállamba pedig a német kivitel egyötöde irányul, köztük van Magyarország is – nyilatkozta a Gazdasági Kalaunak Barbara Zollmann, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója.
Németország gazdasági teljesítménye tavaly gyakorlatilag stagnált. A gazdaság gyengélkedése más országokban is jelentős gondokat okozhat. Ha csökken a német kereslet, az megmutatkozik a partnerországokból származó behozatalban is. Tavaly közel tíz százalékkal csökkent a teljes német import. Ennek csaknem a fele azonban a Kínából és az Oroszországból származó import számlájára írható.
Felértékelődik a térség
Eközben pedig Közép-Kelet-Európa szerepe újra felértékelődött a német vásárlásokban. Tavaly a tizenegy keleti EU-tagállam rekordmértékű, csaknem 18 százalékos részarányt hasított ki magának a német importban. Magyarország a 12. legfontosabb beszerzési piaca lett a német vállalatoknak, a 2022. évi 15. hely után. 2023-ban Németország összesen 36,9 milliárd euró értékben vásárolt árut Magyarországtól, nyolc százalékkal többet, mint az előző évben. Magyarország ezzel még az Egyesült Királyságot is megelőzte a német importpartnerek ranglistáján, és csak alig marad el Spanyolországtól.
A közép-kelet-európai térség jelentősége középtávon is tovább nőhet a német gazdaságban. A covid-járvány, az Ukrajna elleni orosz agresszió és más geopolitikai feszültségek egyre inkább a szállítási láncok újratervezését indították be a német gazdaságban, és ennek egyik nyertese éppen a mi régiónk lehet.
Folyamatos az érdeklődés a német befektetők részéről
Ezt tapasztalja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is a Németországból érkező megkeresések alapján, de ezt az érdeklődést igazolják a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által közölt adatok is. Eszerint német befektetők, tavaly csaknem egy milliárd euró értékű új magyarországi beruházási projektben állapodtak meg, amely újabb 2200 munkahelyet fog teremteni az országban.
És akkor még nem beszéltünk a már itt lévő német vállalatokról, amelyek folyamatosan fejlesztik magyarországi jelenlétüket és „lábnyomukat”. Ma összesen több mint 2400 német tulajdonú vállalat működik Magyarországon, amelyek csaknem negyed millió magyart foglalkoztatnak. Az elmúlt időszakban évente két-három milliárd euró értékben – mintegy ezer milliárd forint ‒ hajtottak végre bővítési vagy korszerűsítési beruházásokat az országban.
Az itt beruházó német vállalatok indítékai nyilván nagyon különbözőek, attól függően, hogy melyik ágazatban tevékenykednek, hol vannak a legfontosabb piacaik, kik a meghatározó ügyfelek, vagy milyen technológiai követelményeket támasztanak. Ennek ellenére néhány közös mérlegelési szempont fellelhető a beruházási döntésekben. A Német-Magyar Kamara őszi felmérésében minden harmadik vállalat szerint, a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés volt az egyik legfontosabb tényező – az iparban ez minden második befektető számára kulcsfontosságú. Szintén fontos tényező a gazdaságpolitikai környezet, az iparban és a kereskedelemben pedig a közelség a vevőhöz is kiemelten fontos. Mindemellett egyre több az olyan német üzleti szolgáltató központ száma is, amelyek Magyarországról nyújtanak szolgáltatásokat a teljes csoport számára.
A siker kulcsai a jól képzett munkatársak
A munkaerőpiacon már hat-hét éve egyre növekvő munkaerőhiányt tapasztalnak (nemcsak) a német cégek. Az elmúlt időszakban ezt a kérdést említik az egyik legfontosabb üzleti kockázatnak. Erre a kihívásra a német befektetők leginkább a képzés erősítésével reagálnak. Köztudott, hogy a magyar szakképzési rendszert a német „duális képzés” mintájára alakítják át, ennek során pedig számos német cég saját képzést indít, a Német-Magyar Kamara pedig a Szakképzési Innovációs Tanács keretében német tapasztalatokkal és megoldásokkal gazdagítja a hazai rendszer továbbfejlesztését. Ez azért fontos, mert a magyar rendszer sok helyen még mindig iskolajellegű, és ezért elvész pár év, ami alatt a tanulók már vállalati környezetben tanulhatnának, miközben a vállatok megalapozhatnák a fiatal utánpótlás megtartását.
Ígéretes új és régi területek az együttműködésben
Az idei évre a legtöbb kutató intézmény csak nagyon szerény, várhatóan egy százaléknál is lassúbb gazdasági növekedést jelez Németországra nézve. Ennek ellenére több területen is dinamikus fejlődést tapasztalunk a két gazdaság között. A gazdasági kapcsolatrendszerben hagyományosan meghatározó szerepet betöltő járműiparban Magyarországon is kézzelfogható az ágazat technológiai transzformációja. Ezt a német szereplők jelentős fejlesztésekkel valósítják meg – nemcsak az e-mobilitást kiszolgáló új termékek bevezetésével, hanem pl. az önjáró járművek vagy a mesterséges intelligencia alkalmazására fókuszáló kutatási és fejlesztési tevékenység kiterjesztésével.
Emellett az elmúlt pár év során jelentősen bővült a védelmi ipari együttműködés is. Ez nemcsak a magyar honvédség jelentős eszközbeszerzéseiben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy neves német hadiipari vállalatok Magyarországra hoztak és hoznak új termelőkapacitásokat.
Korábban már utaltam a közép- és kelet-európai térség növekvő jelentőségére a német vállalatcsoportok értékteremtési és szállítási láncolataink átalakítása során. Az ellátásbiztonság erősítése érdekében, számos német cég szélesíteni kívánja beszállítói bázisát, ezért egyre többen a térségben keresnek új beszállítókat. Ez új, hosszútávú kapcsolatok kialakulásához vezethet, ami Magyarországon magasabb hozzáadott értéket, a német partnerek számára pedig nagyobb ellenállóképességet és rugalmasságot eredményezhet.
Felértékelődik a térség
Eközben pedig Közép-Kelet-Európa szerepe újra felértékelődött a német vásárlásokban. Tavaly a tizenegy keleti EU-tagállam rekordmértékű, csaknem 18 százalékos részarányt hasított ki magának a német importban. Magyarország a 12. legfontosabb beszerzési piaca lett a német vállalatoknak, a 2022. évi 15. hely után. 2023-ban Németország összesen 36,9 milliárd euró értékben vásárolt árut Magyarországtól, nyolc százalékkal többet, mint az előző évben. Magyarország ezzel még az Egyesült Királyságot is megelőzte a német importpartnerek ranglistáján, és csak alig marad el Spanyolországtól.
A közép-kelet-európai térség jelentősége középtávon is tovább nőhet a német gazdaságban. A covid-járvány, az Ukrajna elleni orosz agresszió és más geopolitikai feszültségek egyre inkább a szállítási láncok újratervezését indították be a német gazdaságban, és ennek egyik nyertese éppen a mi régiónk lehet.
Folyamatos az érdeklődés a német befektetők részéről
Ezt tapasztalja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is a Németországból érkező megkeresések alapján, de ezt az érdeklődést igazolják a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által közölt adatok is. Eszerint német befektetők, tavaly csaknem egy milliárd euró értékű új magyarországi beruházási projektben állapodtak meg, amely újabb 2200 munkahelyet fog teremteni az országban.
És akkor még nem beszéltünk a már itt lévő német vállalatokról, amelyek folyamatosan fejlesztik magyarországi jelenlétüket és „lábnyomukat”. Ma összesen több mint 2400 német tulajdonú vállalat működik Magyarországon, amelyek csaknem negyed millió magyart foglalkoztatnak. Az elmúlt időszakban évente két-három milliárd euró értékben – mintegy ezer milliárd forint ‒ hajtottak végre bővítési vagy korszerűsítési beruházásokat az országban.
Az itt beruházó német vállalatok indítékai nyilván nagyon különbözőek, attól függően, hogy melyik ágazatban tevékenykednek, hol vannak a legfontosabb piacaik, kik a meghatározó ügyfelek, vagy milyen technológiai követelményeket támasztanak. Ennek ellenére néhány közös mérlegelési szempont fellelhető a beruházási döntésekben. A Német-Magyar Kamara őszi felmérésében minden harmadik vállalat szerint, a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés volt az egyik legfontosabb tényező – az iparban ez minden második befektető számára kulcsfontosságú. Szintén fontos tényező a gazdaságpolitikai környezet, az iparban és a kereskedelemben pedig a közelség a vevőhöz is kiemelten fontos. Mindemellett egyre több az olyan német üzleti szolgáltató központ száma is, amelyek Magyarországról nyújtanak szolgáltatásokat a teljes csoport számára.
A siker kulcsai a jól képzett munkatársak
A munkaerőpiacon már hat-hét éve egyre növekvő munkaerőhiányt tapasztalnak (nemcsak) a német cégek. Az elmúlt időszakban ezt a kérdést említik az egyik legfontosabb üzleti kockázatnak. Erre a kihívásra a német befektetők leginkább a képzés erősítésével reagálnak. Köztudott, hogy a magyar szakképzési rendszert a német „duális képzés” mintájára alakítják át, ennek során pedig számos német cég saját képzést indít, a Német-Magyar Kamara pedig a Szakképzési Innovációs Tanács keretében német tapasztalatokkal és megoldásokkal gazdagítja a hazai rendszer továbbfejlesztését. Ez azért fontos, mert a magyar rendszer sok helyen még mindig iskolajellegű, és ezért elvész pár év, ami alatt a tanulók már vállalati környezetben tanulhatnának, miközben a vállatok megalapozhatnák a fiatal utánpótlás megtartását.
Ígéretes új és régi területek az együttműködésben
Az idei évre a legtöbb kutató intézmény csak nagyon szerény, várhatóan egy százaléknál is lassúbb gazdasági növekedést jelez Németországra nézve. Ennek ellenére több területen is dinamikus fejlődést tapasztalunk a két gazdaság között. A gazdasági kapcsolatrendszerben hagyományosan meghatározó szerepet betöltő járműiparban Magyarországon is kézzelfogható az ágazat technológiai transzformációja. Ezt a német szereplők jelentős fejlesztésekkel valósítják meg – nemcsak az e-mobilitást kiszolgáló új termékek bevezetésével, hanem pl. az önjáró járművek vagy a mesterséges intelligencia alkalmazására fókuszáló kutatási és fejlesztési tevékenység kiterjesztésével.
Emellett az elmúlt pár év során jelentősen bővült a védelmi ipari együttműködés is. Ez nemcsak a magyar honvédség jelentős eszközbeszerzéseiben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy neves német hadiipari vállalatok Magyarországra hoztak és hoznak új termelőkapacitásokat.
Korábban már utaltam a közép- és kelet-európai térség növekvő jelentőségére a német vállalatcsoportok értékteremtési és szállítási láncolataink átalakítása során. Az ellátásbiztonság erősítése érdekében, számos német cég szélesíteni kívánja beszállítói bázisát, ezért egyre többen a térségben keresnek új beszállítókat. Ez új, hosszútávú kapcsolatok kialakulásához vezethet, ami Magyarországon magasabb hozzáadott értéket, a német partnerek számára pedig nagyobb ellenállóképességet és rugalmasságot eredményezhet.
