A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) március 21-én immáron tizedik alkalommal Szakképzési Díjjal méltatott a hazai szakképzésben megvalósított kezdeményezéseket. Három kategóriában szakképző intézményeknek és vállalatoknak ítélték oda a Díjat.
A DUIHK Szakképzési Díjat 2013-ban alapították a magyarországi gyakorlatorientált szakképzés továbbfejlesztése érdekében végzett kiemelkedő kezdeményezések elismerésére és népszerűsítésére.
Az idei versenyben rekordszámú, összesen 51 szervezet – vállalatok, szakiskolák, kamarák – nyújtott be pályázatot a három nevezési kategóriában.
A héttagú szakértői zsűri döntése alapján ebben az évben a három díj-kategóriában a következő szervezetek vehették át a Díjakat:
- Motiváció kategóriában:
a Miskolci Szakképzési Centrum
a „Szakképzési INFORMÁCIÓS PONT indítása – A hely, ahol segítünk a karriertervezésben” c. projektért. - Kooperáció kategóriában:
A MOL Petrolkémia Zrt., Tiszaújváros
a „A fejlődéshez a tudást helyezzük a jövőbe!“ c. projektért - Innováció kategóriában:
a Festo-AM Kft.
a „Duális tanulók tudás- és szemléletformálása az ipari termelés fenntarthatóságáért” c. projektért. - A szakmai zsűri döntése alapján Különdíjban részesült:
a Praktiker Kft.
a „Who am I? – The office – pályaorientációs tanácsadás társasjátékkal” c. projektért.
A pályázatban való részvételnek egyébként nem feltétele a DUIHK-tagság, idén a három nyertes között is kettő nem a tagságból került ki.
A díjakat Achim Weinstock, a DUIHK szakképzésért felelős alelnöke, Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető igazgatója, valamint dr. Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár adták át.
Barbara Zollmann köszöntőjében kitért arra, hogy az idén megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő DUIHK gyakorlatilag a kezdetek óta elkötelezte magát a szakképzés mellett. A szakmai képzés a fiatalok későbbi karrierútjának kezdete és alapja, de megéri a vállalatok számára is, hiszen ebből a „pipeline”-ből kerülnek ki a későbbi munkatársak, mondta. Szerinte a Szakképzési Díj alapítása óta eltelt tíz év alatt benyújtott több, mint 300 pályázat igazolja, hogy igen nagy az igény a képzésben résztvevő körében a rendszer folyamatos továbbfejlesztése iránt.
Achim Weinstock arra figyelmeztetett, hogy a képzett munkaerő jelenléte továbbra is az egyik, ha nem a legfontosabb sikertényező a magyarországi vállalatok számára. Úgy látja, hogy ma már nem csak német vállalatok magyarországi leányvállalatai alkalmazzák az otthonról hozott képzési struktúrákat, hanem egyre több magyar hátterű cég is sikeresen bekapcsolódik a szakmai képzésbe. A DUIHK ezt számos módon támogatja, pl. a TechCsajok pályaorientációs rendezvénysorozattal, a Szakképzési Innovációs Tanácsban való közreműködéssel, németországi tanulmányutak szervezésével, vagy a német követelményrendszernek megfelelő szakmai képzések és vizsgák szervezésével – mondta az alelnök. És végül szerinte maga a Szakképzési Díj is a tudás-transzfert szolgálja, mert a szakmai zsűriben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éppúgy képviselve van, mint a Kulturális és Innovációs Minisztérium, vállalati képviselők és független szakértők.
Dr. Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár a képzési rendszerek – felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés – valamint a gazdaság, és a munkaerőpiac közötti szoros kapcsolatra helyezte a hangsúlyt. Úgy fogalmazott: Önök vállalatok a megrendelők, nekünk az állam részéről pedig az a feladatunk, hogy felmérjük a vállalati szféra igényeit, és a képzési, oktatási rendszerek megfelelő kialakításával biztosítsuk ezen igények gyors, magas minőségben történő kielégítését. „A szakma értéket és minőséget teremt” – foglalta össze.
A díjátadást megelőzően Lannert Judit oktatáskutató érdekes előadást tartott a hazai képzési rendszerről. Kutatásai szerint az ugrásszerű technológiai változások megelőzik az oktatás fejlődését. Így volt ez az első ipari forradalom elején, és így van ez ma a digitális transzformáció korszakában is. Annak érdekében, hogy az oktatási rendszer teljesíteni tudja az új követelményeket, nem csak a szakmai tartalmakat kell megújítani, hanem figyelembe kell venni a motivációs tényezők átalakulását, a tanárok integrálását, és a tanulás társadalmi és családi, szociális keretfelételeit is.
Egy panelbeszélgetésben a Vámosgép Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft. képviselői – az ügyvezető mellett ott voltak HR- oktatásvezetők és volt tanulók is – körbejárták azt a kérdést, hogy miért érdemes egy hazai kkv-nek saját szakképzést indítani, és milyen tényezőkre kell figyelni annak működtetése során. Elhangzott: A szakképzés befektetés a jövőbe. A cégnél nem nyersanyagot vagy ingyen munkaerőt látnak a tanulókban, hanem meg szeretnék szerettetni velük a szakmát, mert ez a feltétele annak, hogy később más vállalatnál is megállják a helyüket.
Forrás: www.ahkungarn.hu
