Az adórendszert érintő főbb változások 2025-ben

Az áfatörvény alapján meghatározott, azaz a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló rendezvényeken az adóalanyok részére nyújtott részvételt biztosító szolgáltatás teljesítési helye a rendezvény tényleges megrendezésének a helyszíne. Ez alól 2025. január 1-jétől kivétel, ha a részvétel a rendezvényen virtuális.

2024. november 29-től hatályos az Áfa tv. 77. § (4a) bekezdésében megjelenő módosítás, amely biztosítja, hogy az áfaalanyok az ügy tárgyát képező, jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségek esetében is élhessenek az áfaalap utólagos csökkentésének lehetőségével.

2025-től a Közösség más tagállamában is választhatnak adómentességet az ott teljesített ügyleteikre a belföldi székhelyű adóalanyok. A választásnak nem előfeltétele, hogy az adóalany belföldön is alanyi adómentességet válasszon. A választásról előzetesen nyilatkozni kell a NAV-nak, mely egyedi azonosítószámot állapít meg. Fontos, hogy a más tagállamban mentességet választó belföldi székhelyű adóalany nem gyakorolhatja levonási jogát azon ügyletekhez kapcsolódó beszerzéseinél, amelyeket olyan tagállamban teljesít, ahol alanyi adómentesként jár el.

2025. március 1-jétől az áfatörvény alapján bővülnek a közvetett vámjogi képviselő importáló helyetti levonási jogának feltételei.

2025. július 1-jén lépnek életbe az e-nyugta szabályozásának jogszabályi keretei.

Belföldi összesítő jelentés (M-lap) kitöltésekor 2025. január 1-jétől ezer forintra kerekítés helyett forintban kell megadni az adatokat.

2024. december 31. helyett 2026. december 31-ig továbbra is kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal értékesíthetők az újnak minősülő lakóingatlanok.

A kisvállalati adót érintően, – a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezményének szabályaival összhangban – a munkaerőpiacra lépőnek minősülő kedvezményezett foglalkoztatottnál az érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában.

2024. november 29-től változott a könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás esetére vonatkozó kiva-újraválasztás szabálya. Egyrészt már nem követelmény, hogy az egyesülés, szétválás ne minősüljön kedvezményezett átalakulásnak, másrészről módosult az új kiva-alanyiság kezdetének időpontja, mely immáron már az egyesülés, szétválás napján jön létre. (A korábbi szabályozás értelmében ezen az egy napon a társaság taoalanynak minősült.)

A személyi jövedelemadó rendszerében a családi kedvezmény, valamint a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után igénybe vehető kedvezmény emelése két részletben, 2025. július 1-jén és 2026. január 1-jén valósul meg. 2025. évtől az szja-törvény családi kedvezményre vonatkozó szabályait már nem bármely külföldi, hanem már csak bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemélynél lehet alkalmazni. Ugyanígy szűkül a külföldiek jogosultsága az első házasok kedvezménye és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye esetében is.

A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025-ben a felhasználásig utalt munkáltatói támogatás összegének 50 százaléka erejéig a SZÉP-kártya 2025-ben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. Béren kívüli juttatásként jelenik meg a SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájára adható munkáltatói támogatás, és a lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez 35. életévüket be nem töltött munkavállalóknak lakhatási támogatás címen adható munkáltatói juttatás.

2025. január 1-jétől adómentes az állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben. Adómentessé válik továbbá a Diákhitel II. törlesztéséhez, előtörlesztéséhez fizetett juttatás. Adómentesen részesülhet a borravalóból a vendéglátó üzlet valamennyi munkavállalója, nemcsak a felszolgáló.

Az átalányban megállapított jövedelem 80 százalék költséghányad levonásával állapítható meg az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységnél is.

A kiskereskedelmi tevékenység mellett is alkalmazhatók az átalányadózás szabályai, mégpedig addig, amíg legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét nem haladja meg. Az átalányadózó egyéni vállalkozók által alkalmazható költséghányadra vonatkozó szabályok az egyes tevékenységek körét már nem a TESZOR-kódok, hanem az ÖVTJ alapján határozzák meg.

Változik a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózás választásának feltétele. A jogszabály már nem a lakást vagy üdülőt, hanem a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlant jelöli meg, így e szerint magánszálláshely az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület is. Meghatározták azt is, hogy a tételes átalányadó alkalmazásában mi minősül lakószobának. Továbbá a tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.

Az szja-törvény alapján 2025. január 1-jétől a bevételszerzés időpontja igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az áfatörvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne.

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jével megváltozott. A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltotta fel, e miatt számos jogszabályt is módosítani kellett. Az átálláshoz kapcsolódó hivatalos fordítókulcs a KSH honlapján érhető el, ugyanitt található egy, a KSH által készített TEÁOR’25 kódkereső program, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08 – TEÁOR’25 átkódoló program is. A KSH minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak adja át. Ezek a szervezetek a kódokat átvezetik nyilvántartásaikban és tovább is adják más, közhiteles hatósági nyilvántartásoknak. Ha az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét, akkor nincs automatikus átfordítás. Ilyenkor az adózóknak van bejelentési kötelezettségük, 2025. július 1-jéig. A tevékenységbesoroláshoz a KSH-tól kérhető besorolási állásfoglalás.

2025-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 11 800 forint havonta, a napi összeg pedig 390 forint.

Egyszerűsített foglalkoztatásnál jelenleg mezőgazdasági idénymunka esetén feltétel, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot. 2025. július elsejétől, ha a munkavállaló akár idénymunkára akár alkalmi munkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára is több alkalommal létesít munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama nem haladhatja meg a naptári évben a százhúsz napot. Azaz a korlát már nem csak azokra az esetekre vonatkozik, ahol azonos felek között jön létre a jogviszony, illetve, nem csak azokban a jogviszonyokban érvényesül, ahol a munkavállalót mezőgazdasági idénymunkára, vagy mezőgazdasági idénymunkára és alkalmi munkára foglalkoztatják. 2025. február 1-jétől növekszik az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a közteher a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százalékáról 0,75 százalékra, alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százalékáról 1,5 százalékra nő.

Szociális hozzájárulási adó esetében a 2024. augusztus 1-jétől a veszélyhelyzet idejére bevezetett, a munkaerőpiacra lépők kedvezményét érintő módosításokat változatlan tartalommal törvénybe iktatták.

Inflációkövetővé vált a gépjármű, pótkocsi szerzését terhelő illeték, valamint a gépjárműadó, továbbá 2026. január 1-jétől a cégautóadó és a regisztrációs adó is inflációkövetővé válik.

2025-től a nem magyar állampolgárnak az adóazonosító jel megállapításához az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely címét is be kell jelentenie a NAV-nak.

2025. január 1-jétől a székhelyszolgáltatónak szerepelnie kell a nyilvántartásban, már nem elegendő a szándék bejelentése.

Január 1-jétől emelkednek az általános mulasztási bírság mértékei. Az emeléseket 2024. augusztus 1-jétől már rendeletileg szabályozták. 2025. július 1-jétől, ha az adózó nem teljesíti a bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó bevallási kötelezettséget, akkor a NAV 15 napos határidővel figyelmezteti a mulasztás következményeire. Ha a határidő eredménytelenül letelt, a NAV 100 ezer forintos mulasztási bírságot szab ki.

A NAV kockázatelemzési eljárást követő intézkedésként január 1-jétől adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet. Ilyenkor a NAV felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adatszolgáltatással tisztázni, azaz a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, elektronikus felületen elvégezni az adategyeztetést. Ha a kötelezettséget nem teljesítik, a NAV 300 ezer forint mulasztási bírságot szab ki.