32 ország, 600 fiatal, 43 versenyszám - szeptember 5-9. között rendezték a Szakmák Európa-bajnokságát Lengyelországban. Négy Fejér vármegyei fiatal szakember is versenyzett a legjobbak között, melynek során Nagy Dániel épületasztalos szakmában aranyérmet szerzett.
Magyarország nyolcadik alkalommal vesz részt a Szakmák Európa-bajnokságán, melyet idén Gdanskban rendeznek meg. A 3 napos versenyen 26 tehetséges magyar fiatal képviseli hazánkat, köztük négyen Fejér vármegyeiek: Hambalgó Ferenc Ádám nehézgépszerelő, Kovács Erik és Farkas Bálint Károly ipari robotikával foglalkozó szakember és Nagy Dániel épületasztalos. Mind a négyen már sikeresen szerepeltek a WorldSkills világversenyen, így indulhattak az Európa-bajnokságon is.
A szakképzés csúcsát szimbolizáló versenyre, melyet minden évben más országban rendeznek meg, Nagy Dániel is gőzerővel készült.
A fehérvári 23 éves fiatalember a Székesfehérvári SZC Vörösmarty Mihály Technikum és Szakképző Iskolában tanulta az asztalos szakmát. Érettségi után technikus képzésre már a BKSZC Kaesz Gyula Faipari Technikum és Szakképző Iskolába ment Budapestre. Minden vágya az volt, hogy a szakmák európai és világversenyén indulhasson, és itt élen járnak a felkészítésben. Dániel rendkívüli versenyszelleme a sportból jön, 13 évig kosarazott. A családjában nem volt asztalos, de hozzá mindig is közel állt a fával való foglalkozás. Kézügyességével, precizitásával már gyermekkorában kitűnt. Tavaly októberben egy kétfordulós hazai válogatóverseny után került ki a Worldskills Special Edition világversenyre Svájcba, Baselbe, ahol 8. helyezést ért el. Ezen a szinten már alig van különbség a versenyzők pontjai között, így megkapta a kiválósági érmet.
Nagyon hálás szakmai segítőjének, Babanecz Csaba épületasztalos mesternek, faipari mérnöknek, aki a szakmák versenyének 15 éve szakértője és támogatóinak is (Festool Magyarország, H-Didakt Kft., Budapesti Szakképzési Centrum, Worldskills Hungary). A versenyre való felkészülés komoly kihívás. Tized milliméteres pontossággal, és gyorsan kellett dolgozni. Több ezer nézője van a versenyeknek, trenírozni kellett magát, hogy zajban is tudjon koncentrálni, ill. mivel fotóznak is a kordonon kívülről, stroboszkóppal gyakorolta, hogy ne zavarja a vakuk felvillanó fénye. Óriási akaraterő kell ide, újra és újra nekiállni a feladatnak, hogy tökéletes legyen a végtermék. A versenyen 18 óra állt rendelkezésre a munkára. Dánielnek 12 vetélytársa volt. Ajtót, ablakot vagy lépcsőszerkezetet kellett készíteniük. Nehéz elemeket tettek a feladatokba, pl. íveket, speciális fakötéseket, eltekert oldalú lépcsőfeljárókat stb. Az első nap a faipari szakrajz szigorú szabályai szerint rajzoltak, aztán következett a gyártás. A faipari gépek biztonságos használatát is pontozták.
Mivel minden versenyző csak egyszer mehet Európa vagy világbajnokságra, Nagy Dániel versenyzői pályafutása a gdansk-i versennyel véget ért. Bánatra azonban nincs oka. Viszi tovább félbehagyott vállalkozását, de várja egy szerződés is a Kaesz Gyula Szakképzőben. Oktatónak hívják. Tanítványainak szeretné majd megmutatni, hogy szakmájába nemcsak kreativitást lehet vinni, hanem művészetet is. „Mert a fa, ez a gyönyörű anyag él és mozog és olyan szép dolgokat lehet belőle csinálni, hogy annak az ember akár egy életen át örülhet.”
