A múlt év közepéhez viszonyítva 2023 júniusában az építőipar rendelésállománya közel 30%-kal csökkent, miközben az újonnan kötött szerződések volumene 37%-kal volt alacsonyabb, a mélyépítés területén pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Az első félévben kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 39%-kal volt kevesebb, mint 2022. azonos időszakában. A magyar építőipar állapota borús képet mutat. A jelenlegi helyzetről, kilátásokról Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nyilatkozik.
Még nem vagyunk a mélyponton. A tavalyi, építőipart érintő 25,4%-os áremelkedést követően 2023 elején további áremelkedéssel nézett szembe a piac, amit – mára egyértelművé vált – nem fogadott el, és jelentősen visszaesett a kereslet az építőipar és az építési termékek iránt. Emellett az állami beruházások visszafogása, a magas hitelkamatok, a lakosság kivárása, az orosz-ukrán háború, valamint a külföldi befektetők import anyag, unión kívüli munkaerő és kivitelezői kapacitás használata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit.
Számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő piaci verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében ahhoz, hogy leépítések nélkül is a piacon tudjon maradni a következő két évben. A megrendelői szegmensekben egyedül az ipari létesítmények, gyárépítések és logisztikai létesítmények azok, amelyek szinte kockázatmentesen adnak megrendelést az építőiparnak és az anyaggyártóknak is. Az építési vállalkozások többségénél költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretnék megtartani, amihez munkára van szükség. Az építési beruházások ilyen nagymértékű ciklikusságára az utóbbi tíz évben nem volt példa. Az állami és önkormányzati építési-beruházási célú források egyenletes felhasználására lenne szükség: a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, az előkészítések felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása terén. Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének. Az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadása elősegíteni a tíz éves állami beruházási program összeállításának folytatását. A legnagyobb megrendelő keresletének ismerete kiszámíthatóbbá tenné a piaci szereplők lehetőségeit.
Az ÉVOSZ további energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési rendszerek fejlesztését, a regionális vízgazdálkodást, valamint a termelési rendszerek kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat szorgalmazza. Az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a hazai termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. Verseny nélkül jelennek meg Unión kívüli termékek, munkaerő- és kivitelezői kapacitás a magyar állam által kedvezményezett befektetők holdudvarában. Sokszor az uniós és magyar jogszabályok betartásának ellenőrzése is elmarad. Mindenképpen változtatásra van szükség ezen a területen ahhoz, hogy a hazai vállalkozások ne szoruljanak ki.
Jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból a Magyarországot érintő beruházások. Az uniós források beérkezése mellett a piacra pozitív hatással a kormány energiamegtakarítást szolgáló épületenergetikai felújításokról szóló lakossági pályázatai lennének, hatásukat azonban legkorábban 2024-ben lehet majd kimutatni.
Az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenni, ami a hatékonyság javulását eredményezi. Ezek közül kiemelt jelentősége van a felnőttképzésnek, továbbképzésnek. A munkaadók által indított, kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepe van a foglalkoztatottak köreiben.
