Bár késve kapott hozzáférést Magyarország a kohéziós forrásokhoz a különböző uniós jogállamisági tárgyú eljárások miatt, de a 2021-2027-es költségvetési ciklusban minden támogatási pályázatot megpróbál kiírni a kormány. Hamarosan többszáz milliárd forintnyi uniós pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika jobban fókuszál majd a kisebb városokra - emelte ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Portfolio "EU források 2024" konferenciáján.
Egyelőre Magyarország jól áll az EU-pénzek felhasználásával, és hamarosan többszáz milliárd forintnyi új pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika emellett sokkal jobban fókuszál majd a kisebb városokra, amelyek eddig a magyar faluprogramból kimaradtak, de a megyei jogú városokkal nem tudtak versenyezni – ismertette a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Az Európai Bizottság az egyeztetéseink után az oktatás terén újabb 2 milliárd eurónyi forrást szabadított fel. Így már látszik, hogy arról kell beszélnünk, hogy milyen célokra fordítjuk a pénzeket, nem pedig, hogy mikor kapjuk meg a fejlesztési forrásokat – kezdte előadását Navracsics Tibor utalva arra, hogy Magyarország esetében az Európai Bizottság a múlt héten vette teljesítettnek az oktatási fejezet tematikus feljogosító feltételeit. Így már 12,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást hívhatunk le. Ennek a pénznek egy jelentős része a pedagógusok béremelésére megy, de egy másik része pedig a közoktatás fejlesztésére - jelentette ki a miniszter, aki azt is ismertette, hogy több területre fókuszálnak.
Kontextust adva a megnyíló uniós források fejlesztéspolitikai szerepére, a miniszter egy kitekintést adott, hogy a magyar fejlettség hogyan áll a régióban és az egész Európai Unióban. Részben a lezárult a 2014-2020-as ciklus eredményeit ismertetve bemutatta, hogy Magyarország egyértelmű nyertese az EU-s tagságnak, mivel az egyes magyar régiók fejlettségi szintje folyamatosan zárkózik fel az átlaghoz. Kiemelte, hogy egyes területek között nagy különbségek vannak, például Budapest bőven az uniós átlag felett van, 158 százaléka ennek a mutatónak.
Majd jelezte, hogy a környező országok régióihoz képest a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP esetében is az látszik, hogy Budapest erős versenyben van Varsóval, Bukaresttel, Prágával. Az egyes kevésbé fejlett területek viszont jellemzően előzik a hasonló adottságú vetélytársaikat. „Nem Nyugatról Keletre lejt az EU-s fejlettségi térkép: látszik, hogy Észak-Olaszországtól a skandináv államokig húzódik a legerősebb térség, azonban a déli területekhez szépen zárkóznak fel a térség államai és régiói” – ismertette Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Elmondta, hogy a versenyképességi mutatóknál kell javulást elérni a jelen ciklus felzárkóztatási támogatásaival, mivel ebben lemaradásunk van, valamint ez a jövőbe való befektetés. Tehát úgy látja, hogy nemcsak a felzárkóztatásra kell így koncentrálni.
Az országon belüli eltérésekről jelezte, hogy még sok járás van az átlag 75 százaléka alatt, ezen eltolódások kiegyenlítésére most a kormányzat külön figyelmet fordít. Jelezte, hogy ettől még az eddigi felzárkózás sem sikerült rosszul, de a tempón javítani kell. Kiemelte, hogy ez a fejlettségi mutató korrelációban van azzal, hogy milyen a településszerkezet egy-egy járásban vagy megyében. „Egyértelmű kapcsolat van a városiasodottság és fejlettség között, míg a kistelepülések dominanciája a városhiányos térségekben korlátozzák a lehetőségeket” – ismertette Navracsics Tibor.
Példaként említette, hogy a legfejlett régiónak számító Budapest esetében, valamint a környezetében sokkal erősebb a városiasodottság, és ugyanez látszik a megyei jogú városok, megyeszékhelyek esetében is. Azonban vannak olyan helyek – például Szeged és környezete, amely a központi szerepét egyelőre nem tudta kiaknázni, de az új beruházásoktól ennek megváltozását várják. 5,2 millió ember van kapcsolatban a fővárossal mindennapos szinten. Így Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából: aki a fővárost bünteti, az egész országot bünteti – jelentette ki Navracsics Tibor, aki szerint pontosan a környező térség támogatására is figyelmet kell fordítani.
Arról is szót ejtett a konferencián, hogy sok megyeszékhely körül alakultak ki funkcionális térségek, mivel ezek vonzáskörzete, a közigazgatási szolgáltatások hozzáférhetősége gravitációs pontként határoz meg egy-egy térséget. Ezeket a nagyvárosi részeket az országban megpróbálják felzárkóztatni, hogy a megnövekedett terhelést enyhítsék, vagy a kisebb városokat felzárkóztassák, így mentesítve ezeket a térségeket.
Ezen a területen eltérés is van az EU-s hozzáálláshoz képest, amely kifejezetten nagyvárosi fókuszú, a kormányzat most inkább a kisvárosokat támogatja majd, hogy kihasználják erős közszolgáltatási potenciáljukat.
Pont ezek a középvárosok eddig kiestek a magyar fejlesztés politika fő fókuszából, mivel nem megyeszékhelyek, de a magyar faluprogramból is kimaradtak
– tette hozzá. Jelezte, hogy jelenleg a funkcionális ellátottság koncentrálódik a nagyobb megyeszékhelyekre, ezért vannak olyan kisebb városok, amelyek ugyan közigazgatásilag urbánus területek, de közben nem tudják betölteni közigazgatási funkcióikat. Így a gazdasági potenciál sem tud ezekre építkezni, vagyis a beruházáspolitikának is kihívást jelentenek a városhiányos térségek a miniszter szerint.
Jelezte, hogy a horvát és várható román schengeni csatlakozások segíthetik majd a határmenti területek felzárkózását is. Fejleszteni akarja a kabinet az együttműködést a határon túli területekkel a környező tagállamokkal együttműködve.
A fejlesztéspolitika eddigi hiányosságait visszaigazolja Navracsics Tibor szerint, hogy a belföldi vándorlási utakból is az látszik, hogy az elmaradottabb területekről tartanak a közigazgatásilag erősebb képességekkel, jobban kiaknázott gazdasági központú helyekre költöznek az emberek, így Budapestre, Győr vagy a Balaton térségébe. Kiemelte, hogy maga a főváros is elnéptelenedőben van, mert az agglomeráció felé indult meg a költözési hullám. „Elég a két évvel ezelőtti solymári vízhiányra gondolni, amely megmutatja, hogy ez milyen új kihívásokat jelent” – tette hozzá a miniszter, aki szerint erre a közszolgáltatási deficitre a fejlesztéspolitikának válaszolnia kell.
A 2014-2020-as források felhasználását tekintve Magyarország kiemelkedően jól teljesít: 98 százalékban lehívtuk a rendelkezésre álló keretet. A miniszter szerint ez azt mutatja, hogy érdemes a magyar támogatásokat folyósítani, mert azokat „nagyon jól használjuk fel”. A mostani támogatási ciklusról elmondta, hogy 9792 milliárd forintnyi támogatást folyósítanak a hazai társfinanszírozással. Ebben a legdominánsabb operatív program a gazdaságfejlesztési és innovációs ág a maga 24,7 százalékos részesedésével. Azt is elmondta, hogy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz még nem elérhető, de a pályázatok kiírását már megkezdte a kabinet. Ahogy a vissza nem térítendő támogatásokon túl a hitelkeretet is elkezdték lehívni, a programokat is meghirdették, ami azért is fontos, mert az energetikai átállást segítik.
Az EU-s források lehívásában egyelőre – dacára annak, hogy nem történtek kifizetések Magyarország számára a kohéziós keretből – szintén élen állunk: már 5,2 százalékot lehívtunk a rendelkezésről álló forrásokból. A miniszter szerint kellően felkészült volt az ország arra az időszakra, amikor elérhetővé válnak a támogatások. Úgy látja, hogy a jó előfinanszírozásnak hála jó ütemben halad Magyarország az uniós források kifizetésénél, így a ciklus végéig a keret teljes lehívása megtörténhet. Hamarosan új pályázatokat írnak ki, így 699 milliárd forintnyi energiahatékonysági és víziközmű-fejlesztési, valamint 430 milliárd digitalizációs és 416 milliárdnyi kkv-hitel és támogatási pályázat várható a közeli jövőben.
Forrás: portfolio.hu
