MUNKABÉR ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK
A munkabér mértéke a költségvetési törvényben meghatározott önköltséghez kötött. Ennek megfelelően a munkabér alsó és felső határa a költségvetési törvényben megállapított önköltség egyhavi mértékének a 100%-a és a 168%-a, azaz 100.000 Ft és 168.000 Ft.
A bér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit. Az így megállapított és kifizetett munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít, havi mértékű munkabér. Kizárólag hónap közben kötött vagy megszüntetett szerződés, betegség vagy igazolatlan mulasztás esetén csökken. Készpénzes átadás-átvételre nincs lehetőség, a duális képző a tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással teljesíti a kifizetést.
Az egyéb juttatások közül a ledolgozott napokra arányosítva (maximális összege az önköltség 168%-a, azaz 100 000 Ft) ugyanazon juttatások illetik meg a tanulót, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező alkalmazottat.
A szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek:
A szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni, időtartama – azaz a napi munkaidő – legfeljebb 8 óra lehet:
- nagykorú tanuló esetén (18 év felett) max. 8 óra/nap.
- fiatalkorú tanuló esetén (16-18 év között) max. 7 óra/nap;
A szakirányú oktatás végét úgy kell meghatározni, hogy a következő (akár iskolában, akár képzőhelyen töltött nap követi) nap előtt legalább 16 órát folyamatosan pihenni tudjon a tanuló. Képzési időn belül, ha a napi óraszám meghaladja a 4,5 órát, akkor minimum 30 perc, ha meghaladja a 6 órát, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani.
A jogszabály külön meghatározza, hogy mely napokra nem szervezhető szakirányú oktatás (pl. tanuló kötelező megjelenése iskolai rendezvényen stb.), valamint fenntartja a régi, 2011. évi Szakképzési törvényből ismert kivételszabályt is, mely szerint a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon rendeltetésük folytán is működő duális képzők iskolai hozzájárulással továbbra is szervezhetnek gyakorlatot a munkaidőnaptárban meghatározott munkanapoktól eltérően is.
A munkaviszonyból adódóan szabadság is érvényesíthető, azonban a kiadásnál figyelembe kell venni az őszi, téli és tavaszi szünetet, valamint azt, hogy a nyári szünetben minimum 20 munkanapot egybefüggően (hatályba lépés: 2023.09.01.) kell kiadni a tanuló kérésének megfelelően. A szabadság mértéke tanulói jogviszony esetén 45 munkanap életkortól függetlenül (hatályba lépés: 2023.09.01.), felnőttképzési jogviszony esetén 30 munkanap naptári évenként. A szabadság idejére távolléti díj illeti meg a tanulókat.
A duális képzőhely a szakmai vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapra, valamint érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.
Mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól az a tanuló, vagy képzésben résztvevő személy is, aki a szakképző intézmény által szervezett tanulmányi versenyfelkészítésben, vagy versenyen vesz részt.
Szintén a munkaviszonyhoz kapcsolódik a munkaidő-beosztás szerinti napokra járó naptári évenként 15 munkanap betegszabadság, majd ezt követően érvényesíthető táppénz. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén a mulasztást a tanulónak a keresőképtelenségről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással kell a duális képzőhely felé igazolni.
A munkaszerződés aláírásával a felekre nézve kártérítési felelősség is keletkezik. A duális képzőnek felelősségbiztosítást kell kötnie a tanulók részére a tanulók által okozott, de meg nem térített károk fedezetére. A tanulók által jogellenesen okozott kárt a tanulóknak meg kell téríteniük a Polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően, azonban a kártérítés mértékét a Szkt. szabályozza. A gondatlan károkozásra vonatkozó mérték nem lehet több, mint a károkozás napján érvényes minimálbér egyhavi összegének fele; szándékos károkozásnál, pedig legfeljebb a károkozás napján érvényes minimálbér ötszöröse lehet.
Egyrészt a károkozás elkerülése, másrészt az egészséges és biztonságos, jogszabályokban előírt képzési feltételek biztosítása érdekében munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat.
A korábbi tanuló-előszerződés megfelelőjeként lehetőség van szakképzési előszerződés kötésére is, mellyel a felek a későbbi szakképzési munkaszerződés kötésére vonatkozóan vállalnak írásos kötelezettséget. Az előszerződéssel rendelkező tanulót a szakképző intézménybe történő felvételi eljárás során előnyben kell részesíteni.
A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából
- munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül,
- a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek,
- a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.
A szakképzési munkaszerződés alapján a tanulók, illetve képzésben résztvevő személyek biztosítottá válnak, jogviszonyukat be kell jelenteni a társadalombiztosítás rendszerébe a 24T1041-es nyomtatványon.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.11 pontja alapján adómentes a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás