Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az fmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Karbonsemlegesség 2050-re! Az Ön cége is érintett!

Rendezvény időpontja: 2021-09-21 14:00 Kedd - 2021-09-21 16:00 Kedd

Szemléletformálással, felelős és környezettudatos gondolkodással és megfelelő tájékoztatással a karbonsemlegesség felé! 

A legújabb Európai Uniós klímacélok megvalósulása érdekében a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Karbonsemlegesség, hogyan érhető el 2050-ig?” címmel szervezett szakmai fórumot a Gazdaság Házában, 2021. szeptember 21-én. A témáról Dr. Nemes Csaba, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője tartott előadást. 

 

Mi az EU célkitűzése?

Az Európai Zöldmegállapodás újabb mérföldkőhöz érkezett. Célkitűzése, hogy az EU tagországok karbonkibocsátása – a 40 százalékos tervekkel ellentétben – 55 százalékos csökkenést érjen el 2030-ig. Az Európai Bizottság által megjelentetett Fit-for-55 elnevezésű csomag szerint 2050-re, a teljes Európai Unió el kell, hogy érje a klímasemlegesség állapotát. 

Szakmai fórum a felmerülő kérdések tisztázására 
Az EU által kitűzött energiahatékonysági célok elérése a magyar vállalatokat, intézményeket is érinti, melyhez az energiakereskedők és a felhasználók hatékony együttműködésére van szükség. A témában Dr. Nemes Csaba, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője tartott előadást. 

Dr. Nemes Csaba előadásában kiemelte, az európai klímarendelet fenntartható gazdasági növekedést fog eredményezni; munkahelyek jönnek létre; egészségügyi és környezeti előnyöket fog eredményezni az uniós polgárok számára továbbá a zöld technológiák és az innováció egyaránt hozzájárul Európa globális versenyképességéhez.

A - legújabb - Fit for 55 jogszabálytervezet csomag az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében 8 jogszabály módosítására és új 5 új kezdeményezésre terjed ki - hangsúlyozta Dr. Nemes Csaba.

Az előadó ismertette a Magyarországon érvényben lévő 2020. évi XLIV., klímavédelemről szóló törvény részleteit. Kimondja, hogy 2030-ig Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti az 1990. évhez képest. A fenti dátumot követően pedig a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén, a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból származhat. A törvény szerint a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt kell elérni 2030-ig. Tartalmazza azt is, hogy 2050- re Magyarország eléri a teljes klímasemlegességet, pontosabban az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.

A Fit for 55 javaslatcsomag alapján Magyarországon felülvizsgálatra kerül az energiahatékonysági és a megújuló-energia irányelv is - tette hozzá az előadó, amely épületenergetikai vonatkozásban az alábbi változásokat jelenti: az eddigi 32%-os cél helyett 40%-os közös megújulóenergia felhasználási cél, a fűtés-hűtés szektorban  2030-ig évente átlagosan legalább 1,1 százalékponttal kell növelni a megújuló arányt, távhő területén törekedni kell arra, hogy a megújuló energiaforrások aránya évente átlagosan legalább 2,1 százalékponttal növekedjen, 2030-ra pedig az épületekben felhasznált energia 49%-a megújuló energiából származzon.

Mi szükséges a változáshoz? 
Tudatformálás, felhasználás csökkentése, energiahatékonyság növelése, a környezeti károk mérséklése, valamint átalakítás, fejlesztés. 

Mindezt hogyan tudjuk megtenni? 
Tudatos közlekedéssel: áttérés a kerékpárra vagy tömegközlekedésre 
Szállítás: a regionalitásra való törekvés 
Hulladékkibocsátás: újrahasznosítás, csomagolóanyag felhasználás csökkentés, kevesebb vegyszer, szelektív gyűjtés
Vízfelhasználás: csapadékvíz, talajvíz hasznosítás, mérés
Energiafelhasználás: szokások megváltoztatása, optimalizálás, veszteségfeltárás, mérés

Mi a karbonsemlegesség? 
Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, életviteli tevékenységek folytatása során szén-dioxid kibocsátás történik. A karbonsemlegesség ezen tevékenységek folytatása olyan módon, hogy ezáltal az összességében kibocsátott szén-dioxid lábnyom nulla legyen. 
Az ipari forradalom óta a gazdaság szereplői kevés figyelmet fordítottak a légköri szennyezés mértékére, illetve annak hatásaira tevékenységük során. Hosszú ideig ez nem okozott különösebb gondot, de mára a kummulált hatás nagyon rövid idő alatt robbanásszerűen jelentkezik. Elkerülhetetlennek látszik, hogy az előző szemlélet – mely szerint termel és a károk költségeit mások fizetik meg – átalakuljon és igazságosabb rendszerré melyben a károkozók fogják megfizetni a szennyezés kárának, illetve rehabilitációjának költségeit. Ebben a szellemben született az Európai Uniós irányelv.

A karbonsemlegesség elemei

–energiahatékonyság (nulla kibocsátású épületek); 
–a megújuló energiaforrások alkalmazása, (majdnem teljesen szén-dioxid-mentes energiaellátás);
–a tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás;
–az ÜHG-kibocsátás-csökkentés az iparban – (versenyképes, körforgásos gazdaság);
–intelligens hálózati infrastruktúra és összekapcsolások;
–biogazdaság előnyeinek kiaknázása és hatékony szénelnyelők létrehozása;
–a fennmaradó CO2-kibocsátás kezelése szén-dioxid-leválasztással és -tárolással.

A karbonsemlegesség témájával részletesen foglalkoztunk az augusztusi GAZDASÁGI KALAUZBAN.