Magyarország szerint a 2050-ig megvalósítani tervezett uniós klímasemlegességi célok mellett a lakossági energiaárak mérséklését és az energiaellátás biztonságának kérdését is szem előtt kell tartani - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Steiner Attila.
Steiner Attila a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa luxemburgi ülésének szünetében az MTI-nek nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy a klímacélok megvalósítása mentén az Európai Unió megfontoltan haladjon. Ha a célok megvalósítása nem átgondolt tervek alapján történik, felszökhetnek az energiaárak, illetve sérülhet az energiaellátás, ami akár napokig tartó áramkimaradást is eredményezhet - figyelmeztetett.
Kiemelte, hogy a károsanyag-kibocsátás terén Magyarország eddig elért eredményeivel jó példákkal tud szolgálni. A 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelően hozott intézkedések eredményeképpen 1990-hez képest hazánk 32 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását, megelőzve ezzel a legtöbb uniós tagállamot. Az uniós átlag 24 százalék - emlékeztetett.
Magyarország azt tervezi, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelése 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás mentes lesz. Ennek megvalósulásához az atomenergia-felhasználás mellett támogatják a napelemes energiatermelést is - közölte.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy atomenergia nélkül nem teljesíthetők a 2050-es klímasemlegességi célok. Az atomenergiához való hosszú távú hozzáférés biztosításával olcsó és kiszámítható, szén-dioxid-kibocsátás mentes villamosenergia biztosítható Magyarország számára - szögezte le.
Azon uniós célkitűzéssel kapcsolatban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, az államtitkár azt mondta: fontos, hogy a zöld átállás ne helyezzen további terheket a lakosságra. El kell kerülni, hogy a lakossági szektorra vonatkozó kvótakereskedelmi rendszer jöjjön létre, az ugyanis drasztikusan megnövelné a lakossági terheket a klímaátmenet kapcsán - mondta.
"Magyarország úgy gondolja, hogy nem a lakosságnak, hanem a nagy szennyezőknek kell megfizetniük a zöld átállás költségeit. A közlekedés, vagy akár egy lakás fűtése ne jelentsen plusz költségeket a lakosság számára" - fogalmazott.
Steiner Attila emlékeztetett: Magyarország kormánya nemrégiben zöld konzultációt indított azért, hogy még pontosabban meg tudja határozni klímavédelemhez, illetve a kibocsátás-csökkentéshez szükséges és jó átgondolt intézkedések irányát.
Beszélt arról is, hogy több uniós tagállam központilag szabályozott lakossági energiaárak bevezetését fontolgatja. Ezzel összefüggésben kiemelte: Magyarország jó stratégiát választott a rezsicsökkentés fenntartásával. A szabályozott energiaárak segítségével a zöld átállás elviselhető költségszinten marad és az energiaellátás biztonsága sem fog sérülni - tette hozzá az államtitkár.
Forrás: mti
Az energiaárak az utóbbi időszakban tapasztalható áremelkedésének nincs köze az Európa Unió klímapolitikájához - jelentette ki Kadri Simson energiapolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlamentnek (EP) az energiaárak emelkedésére vonatkozó európai megoldásokról szóló szerdai plenáris vitáján.
A biztos hangsúlyozta: az uniós zöld megállapodás - a károsgáz-kibocsátás 55 százalékos csökkentése, és a 40 százalékos megújulóenergia-célszám megvalósítása 2030-ig - az egyetlen fenntartható megoldás az energiaválság elkerülésére.
Mint mondta, az uniós tagállamok számára a téli időszakra éppen elegendő földgáz van a tárolókban, de a megnövekedett gázfogyasztás és árak emelkedése azt mutatja, hogy gyorsan át kell állni a megújuló energiaforrásokra, illetve minél előbb véghez kell vinni az EU gázpiaci reformját, amelyre a bizottság ez év végén tesz majd javaslatot.
Simson kijelentette: a gázárak megugrása a legszegényebb rétegeket sújtja, negatív hatással van az üzleti beruházásokra, és a gazdasági fellendülés lassulásával fenyeget.
"Rövid távon azonban, az uniós tagállamok kormányai célzott támogatást nyújthatnának az energiaszegénység által leginkább veszélyeztetetteknek nyújtott közvetlen kifizetésekkel, csökkenthetnék az energiaadókat" - emelte ki.
Hozzátette: a szegényebbek megsegítésére a tagállami kormányok felhasználhatnák a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében értékesített szén-dioxid-kibocsátási engedélyekből származó pénz egy részét. A versenyhatóságoknak pedig vissza kell szorítaniuk az energiapiaci spekulációt - tette hozzá.
Tóth Edina, fideszes EP-képviselő felszólalásában rámutatott, hogy míg az EU csak passzív megfigyelőként követte az energiaárak emelkedését egyes tagállamok a cselekvés útjára léptek. Kiemelte: Magyarországon nincs fogyasztói energiaár-növekedés, a következetes rezsicsökkentési politika továbbra is a legjobb eszköze a fogyasztói árak alacsony szinten tartásának.
A képviselő szerint az elhibázott uniós politikák miatt kialakult egy szűkös kínálat az energiapiacon: "Mindemellett az Európai Bizottság helyenként túlzottan ambiciózus klímavédelmi csomagja is fokozta a helyzet súlyosságát!" - tette hozzá.
Tóth Edina emlékeztetett: a magyar energiaellátási rendszer kiválóan vizsgázott a koronavírus-járvány alatt, a lakossági energiaár pedig a legalacsonyabb Európában.
Magyarország számára az emberek megfizethető és biztonságos energiaellátása az első. Kiállunk az alacsony rezsiárak mellett az elkövetkező időszak élesedő európai politikai vitáiban is - szögezte le a fideszes EP-képviselő.
Forrás: mti
A klímasemlegesség témájában készült cikkünket elérheti az ALÁBBI LINKEN.
