Számos probléma, melyet a hétköznapokban tapasztalhatunk – feszültség, kimerültség, motiválatlanság, fásultság, kényszerként megélt helyzetek, folyamatos próbálkozások ellenére sem elért célok - egy idő után kiégéshez vezethet - Dr. Bugris Valéria (FONTANUS Tudományos Módszertani Kutató- és Oktatási Központ) írása stresszkezelés témában, elolvasható a legújabb Gazdasági Kalauzban.
"A sikeres cég kulcsa: az ember"
A stressztől a motivációig
Számos probléma, melyet a hétköznapokban tapasztalhatunk – feszültség, kimerültség, motiválatlanság, fásultság, kényszerként megélt helyzetek, folyamatos próbálkozások ellenére sem elért célok - egy idő után kiégéshez vezethet.
„A szervezetünk mintha belefáradna a folyamatos túlfeszítettségbe, kimerül, még inkább beszűkíti a figyelmet. Ezt úgy éljük meg, hogy egyre kevésbé vagyunk érdeklődők, felhagyunk a próbálkozásokkal, közömbösek leszünk az ingerekre, közönyösek leszünk a valóságra.” [1] (Török-Szabó Balázs: A fejlődéspraktika).
Ez a probléma a fejlett társadalmakban egyre szélesebb rétegeket érint, olyannyira, hogy a WHO 2019 májusában felvette a betegségek közé a kiégés szindrómát, melyet „krónikus munkahelyi stressz okoz, amelyet még nem sikerült kezelni”. A mindennapos stressz, kiégés számos szakterületen tevékenykedőt érint nemtől, kortól, szektortól függetlenül.
Mivel a munka és a magánélet közötti vonalak elmosódnak, a stressz az élet minden területére kiterjed.
Míg a stressz következményei egyéni szinten a munkavállalók jól-létére, társas kapcsolataira hatnak, addig a szervezetek egészére, azok működésére nézve is komoly következményekkel járhatnak: a munkahelyen romlik a hangulat, csökken a munkamorál és a termelés, szaporodnak a munkahelyi konfliktusok, növekszik a betegségek, a munkahelyi balesetek és a hiányzások száma, nő fluktuáció.
Összességében elmondhatjuk, a munkavállalókat érő stresszfaktorok száma és a munkavállalók stressztűrő képessége kihat nem csupán a munkavállalók mikrokörnyezetére, hanem a munkavállalót foglalkoztató szervezetre, még nagyobb léptékben nézve, magára a gazdaságra is. Éppen ezért a stressz kezelésében és megismerésében a munkavállaló és munkáltató együttesen nagyobb hatékonysággal tud fellépni.
Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy amíg a stresszre megfoghatatlan, kezelhetetlen tünetegyüttesként tekintünk, addig védtelenül állunk vele szemben. Azonban a stressz igenis jól körülhatárolható paraméterekből tevődik össze. A betegségokozó hatásaihoz pedig hozzáadódik az a stressz is, amit amiatt élünk meg, hogy nem vagyunk tisztában magával a stressz mechanizmusával.
A stressz folyamatának megismeréséhez, a stresszfaktorok feltérképezéséhez, a stressztűrő képességek fejlesztéséhez a Fontanus Stresszkezelési módszer hatékony és széleskörű ismereteket, eszközöket nyújt a munkavállalóknak és a munkáltatóknak.
[1] Török-Szabó Balázs: A fejlődéspraktika (L’Harmattan Kiadó Budapest 2021)
FONTANUS Tudományos Módszertani Kutató- és Oktatási Központ
