A tavalyi rekordot követően a magyar export várhatóan kiemelkedő teljesítményt ér el idén is. A magyar vállalatok növekedésének kulcsa abban rejlik, ha azok elkezdenek a hazai mellett az exportpiacokon is terjeszkedni. A sikeres hazai vállalkozásokról, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség tevékenységéről, a jövőbeli célokról és kihívásokról kérdeztük Jenei Gábor vezérigazgatót.
„A magyar vállalatok exportképességének erősítése fontosabb, mint valaha – hangsúlyozza Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója. – Nemzetközi viszonylatban Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, az exportmutatóink is erről árulkodnak; a Világbank 2022. évi adatai szerint Magyarország exportteljesítménye alapján a 34. helyen áll a globális rangsorban. Büszkék vagyunk a sikereinkre, ám külkereskedelmi eredményeinket könnyen veszélybe sodorhatják a világgazdaság gyors és váratlan változásai. Egyrészt azért, mert hazánkban a legnagyobb arányban a nemzetközi nagyvállalatok termelnek exportra, másrészt pedig a hazai exportunk több mint háromnegyede az Európai Unióba irányul, ami sérülékennyé teheti ezt a bevételi forrásunkat.”
Jenei Gábor szerint a magyar állami külgazdasági intézményrendszer legfőbb feladata, hogy növelje hazánk exportját, valamint diverzifikálja annak külpiacait. Ingyenes szakmai segítségnyújtás révén a HEPA közelebb tudja hozni a vállalkozásokhoz az Unión kívüli gazdaságokat, megismerteti a cégekkel a célpiac jogi, szabályozási és logisztikai környezetét, valamint lehetőségeihez mérten támogatja a hazai vállalkozásokat a külpiaci terjeszkedésben. A mai instabil nemzetközi környezetben a magyar vállalatoknak pedig érdemes olyan piacokon létrehozni termelési kapacitásokat, ahol többek között rendelkezésre áll olcsó energia és szakképzett munkaerő. Ezzel rövidülhetnek az ellátási láncok, csökkenhetnek a logisztikai és termelési költségek, így javítható a kifektető vállalat versenyképessége. A nemzetgazdaság szempontjából pedig nem elhanyagolható tény, hogy a magyar cégek külföldön megvalósított beruházásai által termelt profit egy része visszaáramlik a magyar gazdaságba.
„A magyar vállalatok növekedésének egyetlen esélye, ha elkezdenek exportpiacokban gondolkodni. Ehhez viszont exportérett vállalatok kellenek” – teszi hozzá a vezérigazgató. A HEPA-nak több mint 6000 regisztrált ügyfele van: sokan vannak köztük olyanok, akik csak tervezik az exportot, de vannak olyan cégek is, amelyek bevételeinek jelentős része már külföldi értékesítésből származik. A HEPA „filterként szűri meg a cégeket”, aminek keretében felméri minden új partner exportérettségét, és folyamatosan nyomon követi a fejlődésüket. Azoknak, akik még az út elején járnak, képzéssel segítenek. Az exporttevékenység szempontjából érettebb cégeknek a HEPA öt különböző országban működő, összesen 16 relációt lefedő partnerirodái, valamint a külgazdasági attasé hálózat segítségével már célzott piacelemzést is tud nyújtani. Ezen felül hazánk exportfejlesztési ügynökségének kiemelt feladata, hogy összehozza a kínálatot a kereslettel, ezért partner-összeköttetést végez üzleti fórumok, szakmai rendezvények szervezése, illetve kiállítási lehetőségek biztosítása révén.
A várakozások szerint a 2023-as évben a magyar export ismét kiváló teljesítményt ér el – többek között a járműértékesítésben, az élelmiszeripari termékeknek, illetve az építőipari megújuló energiák innovációinak kivitelében. A tavalyi kiviteli rekord elérésében kiemelt szerepet játszott, hogy 2014-től – a külgazdasági intézményrendszer külügyi tárca alá vonásával – a nagykövetségek feladatává vált az országpromóció mellett a magyar termékek, szolgáltatások, know-how-k célpiaci értékesítésének előmozdítása.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a HEPA közreműködésével 2020-ban pályázatot hirdetett a COVID19-világjárvány miatt piacaikat vesztő magyar vállalkozások fejlődésének, piacaik visszaszerzésének és újak megszerzésének elősegítése érdekében. A Külpiaci Növekedési Támogatás keretében 43 vállalat részesült költségvetési támogatásban, összesen 64,17 milliárd forint összegben. A magyar kormány így támogatni tudta a hazai cégeket abban, hogy a koronavírus-járvány időszakában talpon maradjanak a külpiacokon is. A közvetlen támogatásokkal kapcsolatban Jenei Gábor vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a HEPA elsősorban nem pénzügyi támogatást, hanem kapcsolatokat, valamint ismeretet és tudást ad át. A HEPA igyekszik erősíteni az együttműködést a banki szektorral, valamint a célországok befektetésösztönzési ügynökségeivel is annak érdekében, hogy az EU-s és a nemzeti jogszabályokon alapuló egyedi támogatási lehetőségeket alakítsanak ki a magyar vállalatok számára.
A HEPA mindezek mellett az Enterprise Europe Network üzletfejlesztési hálózat partnere is, amely a kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget új üzleti partnerek felkutatásában, és a különböző üzleti események megszervezése mellett online piacteret is működtet. 2024 második félévében Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, így Budapesten kerül sor az Enterprise Europe Network éves konferenciájára is, amelynek szervezésében a HEPA is közreműködik.
Az interjú megjelent a 2024. január 25-i Gazdasági Kalauzban is. GAZDASÁGI KALAUZ
