2023. november 14-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893. számú törvényjavaslathoz. A módosító javaslat alapján egyelőre elhagyják az őszi adócsomagból a vállalkozói jövedelemadózás szerinti átalakítást, valamint az összes ezzel kapcsolatos tervezett módosítást, tehát az idei tervezetből kimarad a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozók adókedvezménye is. Az adócsomagból elhagyott rendelkezések a következő évi adócsomag részét képezhetik, melyek 2025. január 1-től léphetnek hatályba.
Diktált járulékalap bevezetése, vállalkozói kivét kivezetése:
2025 január 1-től a jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállakozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalap kerül bevezetésre. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér.
Bevallásra vonatkozó szabályok:
Az éves személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan az adóhatóság az általa rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig van lehetősége kiegészíteni, illetve javítani. Az egyéni vállalkozónak lehetősége lenne, hogy saját maga a bevallási határidőig elkészítse a bevallását. Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és a tervezet az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, mely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.
Járulék-változások
A jelenlegi százalékos járulékterheket mind a tételes költségelszámolók, mind az átalányadózók esetében egy tételes járulék váltaná fel. Az adó alapja főállású adózók esetében a minimálbér lenne (a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel megszűnésével), a mellékállású adózók esetében pedig a minimálbér 30 százaléka. Utóbbi esetben az adóteher a minimálbér 2023-as szintje mellett havonta 13 ezer forint, mely a sajtóban megjelent téves információkkal ellentétben nem kiegészítené, hanem kiváltaná a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó-alap után fizetendő százalékos járulékterheket.
A vállalkozói kivét megszüntetése
Jelenleg egy tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó jövedelme három részre bontható, (vállalkozói kivét, a vállalkozói kivéten felül keletkezett nyeresége, az éves minimálbér kétszeresét meghaladó jövedelemrész) melyek után különböző közterheket kell megfizetni.
A módosításra vonatkozó javaslat célja volt, hogy egyszerűsítse ezt a rendszert úgy, hogy megszűnne a kivét, a vállalkozó személyi jövedelemadó-alap és a vállalkozói osztalékalap elkülönült számítása, vagyis a vállalkozó a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó összegét egy egységesen meghatározott jövedelem után fizetné meg.
A mellékállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok:
A többes jogviszonyban működő vállalkozóknak (mellékállású egyéni vállalkozók) havonta a minimálbér 30 százaléka után kellene járulékokat fizetniük. A módosítás a mellékállású egyéni vállalkozók esetében arról is rendelkezne, hogy amennyiben valakinek az éves bevétele meghaladja a 2,3 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után kellene a járulékokat megfizetnie.
Családi járulékkedvezményre vonatkozó változások:
2025. január 1-jétől megszűnnek azok a rendelkezések, melyek az egyéni vállalkozók tekintetében speciális szabályokat állapítottak meg a családi járulékkedvezmény érvényesítése kapcsán.
Az egyéni vállalkozók tekintetében is az általános szabályok lesznek irányadóak; a fő- illetve másodfoglalkozású egyéni vállalkozók a diktált járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék vonatkozásában a járulékkötelezettség mértékéig érvényesíthetik a kedvezményt.
A szociális hozzájárulási adó
A javaslat szerint a szociális hozzájárulási adó alapját főállású vállalkozók esetében egységesen a minimálbér után határoznák meg, a mellékállású vállalkozók esetében továbbra sem lenne minimum adóalap, vagyis ebben az esetben is megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel. Továbbá megszűnne a minimum szociális hozzájárulási adó alap esetében alkalmazott 112,5 százalékos szorzószám, a minimum adóalap a továbbiakban a minimálbér 100 százaléka lenne.
A kedvezményrendszer
A Minisztérium szerint a kedvezményrendszer módosítására azért van szükség, mivel a jelenleg elérhető kedvezményeket alapvetően a nagyobb vállalkozásokra kialakított kedvezményeket képezik le, az egyes kedvezményeket az érintettek töredéke – a legjobb esetben néhány ezer, de bizonyos kedvezmények esetében csupán 10-20 (!) fő – veszi igénybe.
A javaslatcsomag a jelenlegi kedvezmények helyett azokra a problémákra fókuszálva vezet be új kedvezményes elemeket, melyek valóban jelentősebb hányadát érintik az egyéni vállalkozói körnek:
- induló vállalkozások – a minimálbér összegéig 2 évig teljes mértékben, további egy évig pedig az adómérték feléig mentesülnének a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól;
- a gyermekgondozási ellátásokban (gyes, gyet) részesülőket és ápolási díj mellett vállalkozókat a tervezet a jövőben a mellékállású vállalkozóknak megfelelően kezelné, így nem kellene a minimálbér teljes összege után megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot.
A Pénzügyminisztérium témában készült további elemzése elérhető ezen a linken.
