A vízellátás a mai, modern társadalmakban élő ember számára természetes – de vajon meddig biztosított a problémamentes vízellátásunk? A kérdéssel a novemberi Gazdasági Kalauz 1. és 2. oldalán foglalkozunk, mely ITT érhető el.
A földi élet a tengerekben és óceánokban, azaz vízben jött létre. A víz az élet alapeleme, úgy a növény-, mind az állatvilág nem tud meglenni nélküle. Emberi testünknek 50-60% víz. Hosszútávon szükségünk van egészséges, tiszta vízre. A vízellátás a mai, modern társadalmakban élő ember számára természetes – de vajon meddig biztosított a problémamentes vízellátásunk?
- Jelenleg a városok, falvak vízellátását jellemzően – folyóvizekből – vízművekben állítjuk elő. Itt tisztítjuk, majd a szállítást nyomásfokozó szivattyúkkal oldjuk meg. Nézzük előbb a tisztítást. A vízben elsősorban oldott, lebegő és emulgeált száraz és folyékony anyagok találhatók. Aztán oxigén, szén-dioxid, kénhidrogén gázok. Majd nyomokban szerves és szervetlen szennyezőanyagok: gyógyszermaradványok, gyom- és rovarirtó szerek, és más toxikus szennyezők találhatók. Például fájdalomcsillapítóként ibuprofen tartalmút 10.000 kg-ot adnak el Magyarországon, aminek 95% a vízkészletekbe kerül. Ezen anyagok szűrése, semlegesítése nagy, energiaintenzív kihívás, melyet folyamatosan üzemelő, nagyteljesítményű szivattyúkkal érünk el. – magyarázta Nagy István, a Nagy és Társa Kft. ügyvezetője.
- Hogyan lehet a nagyfokú energiafelhasználást és a környezetvédelmet összeegyeztetni? – tette fel a kérdést. - Folyóink vizei miközben természetes medreikben átfolynak hazánkon jelentős helyzeti és mozgási energiával rendelkeznek. Ezt vízierőművekben lehet jól felhasználható villamos energiává átalakítani. Ebből Magyarországon jelenleg mindössze 57 MW-nyi üzemel. Ausztriában 8.600 MW, de szivattyús tározós erőműből is, aminek a hiánya gátolja ma itthon a megújulók jelentős fejlesztését, ebből is 3.400 MW-nyi üzemel nyugati szomszédunknál. Romániában is összesen 4.047 MW. Nálunk egyedül a nagymarosi erőmű megépítése 160 MW lenne a jelenlegi 57MW-al szemben, de Magyarországon összesen 1.000 MW-nyi vízi erőmű kapacitást – amely megfelel egy fél paksnyi teljesítménynek – lehetne gazdaságilag észszerűen kiépíteni. Ezek a beruházást követően sok évtizeden át képesek környezet-kímélően energiát termelni. Mert a víznek energiája van.
Abszurdnak tűnhet arról beszélni, hogy hosszabb időre megszűnhet a vízellátás Székesfehérvár lakótelepein, és utcákat boríthat majd be a szennyvíz. Pedig Kis István, a Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója pont egy ilyen, nem is olyan távoli jövőképet vázol fel. Úgy véli, a vízközmű-cégek zöme hamarosan nem fogja tudni ellátni a feladatát.
Az ágazat életében a 2012-es év jelentős változásokat hozott: hatályba lépett a víziközmű-törvény, mely 2,6 %- os emelés mellett befagyasztotta a vízdíjakat; majd jött a rezsicsökkentés, ami miatt a cégek kénytelenek voltak 10 százalékot visszavenni a víz- és csatornadíjakból. Ez, valamint az egyéb, plusz terhek – felügyeleti díj, közművezeték-adó – azt eredményezték, hogy a cégek lassan felélték a tartalékaikat. Köztük a Fejérvíz Zrt. is, aki már a törvény megszületése előtt is a lehető legolcsóbb díjszabásra törekedett, így aztán az árak „bebetonozásával” még nehezebb helyzetbe került.
- Nem csak arról van szó, hogy nem emelhetünk árat. Azt is látni kell, hogy mindeközben a beszállítóink az infláció mértékének megfelelően, vagy éppen a gazdasági helyzet megváltozásával többet követelnek ugyanazért a termékért, szolgáltatásért. Rájuk nem vonatkozik az árak befagyasztása, a rezsicsökkentés, így mi - és az ágazat többi szereplője is - évről-évre rosszabb helyzetbe kerülünk – mondta el Kis István, a Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az a legkisebb gondjuk, hogy nem tudnak fejleszteni. Ennél nagyobb baj, hogy a jelenlegi hálózat felújításár sincs elég forrás, hiszen az árakba beépített amortizációs díj csupán a töredékét fedezi a munkáknak.
- Bár az önkormányzatok a tőlünk befolyt, víz- és csatornahálózat-használatáért kifizetett bérleti díjat egy az egyben felújításra költik, ez messze nem elég, olyan mértékben van elöregedve a rendszer. Így nyilvánvaló, hogy a hibajavítások száma is egyre nő. A másik probléma, hogy elég szakemberünk sincs a feladat elvégzésére – hangsúlyozza a társaság vezérigazgatója.
Mint kiderül, nem csupán az utánpótlás hiányával van a gond. A díjak befagyasztásának következtében a béreket sem tudták megemelni.
- Az utóbbi esztendőkben ugyan elkezdtük 10, majd 5-5 százalékkal megemelni a fizetéseket, - forrás hiányában a veszteségünket gyarapítva ezzel – de ezek a bérek a közel sem kompenzálják azt a munkát, amit a szerelőink végeznek. – vélekedik Kis István, aki szerint - amennyiben nem lesz változás - hamarosan fizetésképtelenné válnak a víziközmű-cégek, – köztük a Fejérvíz Zrt. is - és lehetetlenné válik, hogy ellássák feladataikat.
Kovács Tibor, az Alba Mineral Kft. ügyvezető igazgatóját is megkerestük a téma kapcsán.
- Az eliparosodott világunkban fontos lenne a természetesség, az ember mégiscsak a természet része. Mi nem gyártunk vizet, csak palackozunk és az nagy különbség, pedig a köztudatban a gyártás van. A palackokat mi állítjuk elő, de ami belekerül, az természetes ásványvíz, azt az őstermészet adja, mert olyan védett vízadó rétegből származik, ami minden külső szennyeződéstől, emberi beavatkozástól mentes. Szinte egy természeti csoda, ezért nem is palackozunk ún. mentes vizet, csak a nagyon kedvelt csendes ásványvizet, mert nem kezeljük, és nem is tartósítjuk. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy a természet kincsét (Aqua Mathias természetes ásványvíz) legkiválóbb formában juttassuk el fogyasztóinkhoz. Azt szoktam mondani – utalva a márkanévadónkra -, hogy Mátyás Király ennél sokkal többet érdemel! – nyilatkozta Kovács Tibor.
