Foglalkoztatókat érintő jogszabályváltozások és aktualitások I-III. rész

Foglalkoztatókat érintő jogszabályváltozások és aktualitások 2021. évben – avagy „torkos csütörtök” pandémia módra

Az idei év sem szűkölködött jogszabályváltozásokban a foglalkoztatás területén. A jogszabályok nagy része ugyan még 2020. évben elfogadásra került, ennek ellenére a január számos témában hozott hétről hétre változó szakmai álláspontokat. A januári „részletszabályok” megjelenését követően-, és akkor is csak hétről-hétre tisztult ki a kép a jogalkalmazók fejében a szabályok helyes alkalmazása kapcsán, amit minisztériumi-, adóhivatali és kormányhivatalok által közzétett tájékoztatók erősítettek meg.

Első rész:

Új hatóság 2021. márciustól a foglalkoztatás területén

A 275. számú Magyar Közlönyben megjelent 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 1-től új hatóság-, a Foglalkoztatás-felügyeleti Hatóság kezdi meg tevékenységét.

Az új hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartását ellenőrzi.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult:

• a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére,
• a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató – a következő sorrend szerint – az
  • aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,
  • aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
  • akinek a területén a munkavégzés folyik,
• az első és második pont alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározott felek közötti fennállásának megállapítására,
• a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzése és eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl jogosult:

• az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek megtekintésére, a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, azokról másolat készítésére,
• az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és társadalombiztosítási azonosító jelének (TAJ szám) használatára, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, e személyek tanúként történő meghallgatására.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl megtilthatja a további foglalkoztatást, valamint munkaügyi bírságot is kiszabhat.

Minimálbér-, garantált bérminimum 2021. évben

A 20/2021. számú Kormányrendeletben jelentek meg a 2021. évre vonatkozó minimálbérek összegei, amelyeket első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. 2021. februártól tehát az alábbi minimális bérek az irányadók.

Az évközi minimálbér változás számos gyakorlati kérdést vetett fel a foglalkoztatók oldalán, főként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési szabályok helyes alkalmazása területén, de maradva a „könnyed előétel” elve mellett, ezen kapcsolódó témákra cikksorozatunk második részében térünk ki részletesen.

Ünnepnapok, pihenőnapok, munkanap áthelyezések 2021. évben

A 2021. évben egyetlen munkanap áthelyezéssel járó „meghosszabbított” hétvégénk lesz, a december 24. (pénteki) munkanapot kell december 11-én (szombaton) ledolgozni.

Felnőttképzési törvény – kedvező változás a képzések bejelentése terén

Fontos változás 2021. január 1-től, hogy a 6 óránál rövidebb belső képzéseket nem szükséges a hatóság felé lejelenteni, így többek között megszűnik a lejelentési kötelezettsége a jogszabály alapján előírt munkavédelmi és tűzvédelmi képzéseknek is.

Cikksorozatunk következő részében – a képzeletbeli étkezés főételének első fogásaként – a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó és járulékfizetés területén bekövetkező jelentősebb változásokról számolunk be Önöknek.

Jelen tájékoztatóban az egyes jogszabályokra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, amely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Második rész

Az idei év sem szűkölködött jogszabályváltozásokban a foglalkoztatás területén. A jogszabályok nagy része ugyan még 2020. évben elfogadásra került, ennek ellenére a január számos témában hozott hétről hétre változó szakmai álláspontokat. A januári „részletszabályok” megjelenését követően-, és akkor is csak hétről-hétre tisztult ki a kép a jogalkalmazók fejében a szabályok helyes alkalmazása kapcsán, amit minisztériumi-, adóhivatali és kormányhivatalok által közzétett tájékoztatók erősítettek meg.

Cikksorozatunk második részében – a képzeletbeli étkezés főételének első fogásaként – foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó és járulékfizetés területén bekövetkező jelentősebb változásokról számolunk be az olvasóknak. „További jó étvágyat kívánunk!”

Az évközi minimálbér változás számos gyakorlati kérdést vetett fel a foglalkoztatók oldalán, amelyek nagy része mára már megválaszolást nyert. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján, „ha egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál – csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni lehet. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január 1-től hatályba léptek volna. Azoknál a fizetési kötelezettségeknél azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának megállapításánál nem kell alkalmazni.”

Személyi kedvezményt érintő változások

A személyi kedvezmény az összevont adóalap terhére vehető igénybe 2021. január 1-től (korábban az összevont adóalap adójából volt igénybe vehető). Tekintettel arra, hogy a minimálbér emelkedése a levonandó személyi jövedelemadót csökkenti, így a személyi kedvezmény esetén (is) a megemelt minimálbér alapján számítható az adóalap csökkentés, tehát a személyi kedvezmény esetén 55.800 Ft-tal (167.400/3=55.800) csökkenthető az adóalap 2021. január 1-től.

Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások

A 13. számú Magyar Közlönyben megjelent 22/2021. Kormányrendelet szerint a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat nem (mégsem) terheli szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A fentiek alapján a béren kívüli juttatások adóterhe 2021. június 30-ig 15 százalék (15 százalék SZJA) ami 2021. július 1-től várhatóan 30,5 százalékra (15 százalék SZJA, 15,5 százalék SZOCHO) emelkedik a szociális hozzájárulási adó alóli ideiglenes mentesülés megszűnése miatt.

Az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások (pl. SZÉP kártya egyes zsebeire vonatkozó egyedi értékhatárokat-, valamint az éves rekreációs keretet meghaladó SZÉP kártya juttatás; cégtelefon magáncélú használata, reprezentáció és üzleti ajándék, csekély értékű ajándék stb.) közterhe 2021. januártól 35,99 százalék (a juttatás értékének 1,18 szorosa után 15 százalék SZJA-, 15,5 százalék SZOCHO).

Szociális hozzájárulási adó

Az év közben változó minimálbér a szociális hozzájárulási adó rendszerére is ugyanazon alapelvek mentén van hatással, mint az fentebb kifejtésre került. Vagyis minden olyan esetben alkalmazható a magasabb összegű minimálbér, amely esetben az a fizetendő adó összegét csökkenti. Ebből adódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető-, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél (például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezménynél) már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni.

Ugyanakkor például a törvényben külön nevesített jövedelmek (pl. osztalék) esetén irányadó adófizetési felső korlát nem emelkedik a minimálbér évközi emelkedésével, tekintettel arra, hogy a megemelt minimálbér alkalmazása az adófizetési kötelezettség összegét növelné.

Szakképzési hozzájárulás

A 2021. január 1-jén életbe lépő új szakképzésről szóló törvénybe (2019. évi LXXX. trv.) olvad a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos szabályozás. A 22/2021. számú Kormányrendelet január 28-i megjelenéséig lényeges változásként volt kezelhető, hogy 2021-től kezdve több olyan jövedelem/juttatás után is meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást, amelyekre korábban nem terjedt ki e fizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy az új szakképzésről szóló törvény előírta, hogy a kötelezettség alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.

A fentebb írt kormányrendelet azonban mentesített több olyan jövedelmet, amit január 27-ig szakképzési hozzájárulás köteles juttatásként aposztrofálhattunk. A kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére az alábbi jövedelmeket mentesítette a szakképzési hozzájárulás alól: Szja törvény szerinti béren kívüli juttatások-, és egyes meghatározott juttatások, kamatkedvezményből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem. Ugyanakkor továbbra is szakképzési hozzájárulás terheli az Szja törvény szerinti egyéb jövedelmeket.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért (161 000 forint) kell alapul vennie az éves kötelezettség megállapításakor. (Nem változott, hogy az éves kötelezettség összege a minimálbér kilencszerese.)

Társadalombiztosítás fedezeti rendszere-, járulékfizetés

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor a tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak tekinteni. Erre tekintettel például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban 48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint, megbízási jogviszonynál a járulékalapot képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal, 2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni.

Harmadik rész

Cikksorozatunk harmadik részében – a képzeletbeli étkezés főételének második fogásaként – a foglalkoztatókat is érintő-, a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó jelentősebb változásokról számolunk be az olvasónak. „További jó étvágyat kívánunk!”

Minimálbér-változás hatása az ellátásokra

A 13. számú Magyar Közlönyben megjelent 21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet alapján 2021. január 1-jétől fel kell emelni valamennyi olyan, 2020. december 31-én már folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegét, amelynek a tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény felülvizsgálati kötelezettséget ír elő (pl. GYED, örökbefogadói díj stb.)

A már 2020. december 31-én folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátások felülvizsgálata mellett a hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni kell - 2021. január 1-jére visszamenőleges hatállyal – minden olyan kérelem elbírálásakor, ahol az ellátás megállapítása során szükségessé válik (illetve vált volna) a 2021. évi minimálbér vagy a garantált bérminimum figyelembe vétele.

Vagyis, ha a kérelem elbírálása során szükségessé válik a minimálbér vagy a garantált bérminimum figyelembevétele 2021. januárra vonatkozóan, akkor nem a 2020., hanem a 2021. évi összegekkel kell számolni. (pl. minimálbér alapján megállapított csecsemőgondozási díj; minimálbér alapján megállapított gyermekgondozási díj; 2021. januárban induló táppénznél a naptári napi alapjának a meghatározása és a táppénzmaximum alkalmazása; 2021. januárjában megállapított gyermekgondozási díj, nagyszülői gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj esetében is a 2021. évi minimálbér alapján kell figyelembe venni az ellátás maximális összegét stb.)

Összefoglalva, ha már a fentebb írt 21/2021. számú Kormányrendelet kihirdetése előtt sor került olyan pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapítására, amely összegének a meghatározása során figyelembevételre került 2021. január hónapra nézve a minimálbér 2020. évi összege, úgy ezeket az ellátásokat felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot 2021. február 28. napjáig kell elvégezni.

CSED – 2021 július 1-től

2021. július 1-től kezdődően a Csecsemőgondozási díj (CSED) mértéke a változatlan módon megállapított naptári napi alap 100 százalékára emelkedik a jelenlegi 70 százalékról. A változás a folyamatban lévő ellátásokat is érinti, vagyis minden olyan személy, aki 2021. július 1-jén CSED ellátásban részesül, e naptól már jogosult lesz a magasabb mértékű (100 %) csecsemőgondozási díjra.

Keresőtevékenység rehabilitációs- és rokkantsági ellátás folyósítása mellett

2021. január 1-jétől eltörlésre kerül a keresetkorlát a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység esetén, vagyis e két ellátás mellett felső korlát nélkül végezhető keresőtevékenység.

Cikksorozatunk lezárásaként – az étkezés metaforájánál maradva-, egyfajta desszertként – a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak elszámolásához kapcsolódó új szabály, hogy 2021-től megszűnt a kezdő (ún. „nagyalakú”) ill. a folytatólagos (ún. „kutyanyelv”) táppénzes igazolás, e két dokumentum helyett egy új formátumú dokumentummal igazolható a keresőképtelenség. A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján február 19-től kezdődően keresőképtelenség esetén táppénz (baleseti táppénz) megállapítására és folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az orvos a keresőképtelenséget már az új formátumú nyomtatványon igazolja.

Jelen tájékoztatóban az egyes jogszabályokra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, amely nem minősül jogi tanácsadásnak.

„Egészségükre!”

Jelen tájékoztatóban az egyes jogszabályokra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, amely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A tájékoztatót összeállította együttműködő partnerünk a Pannonjob Kft.: Szalai Balázs bérszámfejtési üzletágvezető, 06 20 9119239, szalai.balazs@pannonjob.hu. 

A téma kapcsán online tájékoztatót és tanácsadást tartunk: 2021. március 25-én, csütörtökön, 14,00-15,30 között, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, a Pannonjob Kft. szakértőinek közreműködésével. A részvétel térítésmentes.