Az új évben nőnek a bérek, több út fizetőssé válik, kezdődik a féléves kamatstop a bankokban, hamarosan vége a lejárt okmányok korszakának.
A személyi jövedelemadózásban (szja) fontos változás lesz: január első napjától kezdődően a 25. életévüket be nem töltött fiatalok munkabére, más nem önálló tevékenységből és egyes önálló tevékenységből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelme után az előző júliusi bruttó átlagkereset (2021. júliusban 433,7 ezer forint) szintjéig nem fizet szja-t.
Az egyéni vállalkozóknak jövőre jobban megéri átalányadózást választani, mivel a bevételi értékhatár az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig (20 millió forint) emelkedik és az egyes tevékenységekre alkalmazható költséghányadok is kedvezőbbek lesznek.
Adómentesen, vállalati juttatásként biztosíthatnak a cégek elektromos (legfeljebb 300 watt teljesítményű) vagy hagyományos kerékpárt dolgozóiknak magáncélú használatra a 2022. január 1-től.
Külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelme, így e jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható.
Január első napjától megszűnik a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke pedig 13 százalékra csökken a jelenlegi 15,5 százalékról. Ezzel egyidejűleg a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke is 13 százalékra csökken.
A kisvállalati adó (kiva) mértéke 2022-től 1 százalékponttal, 10 százalékra csökken. A kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adója (hipa) – 2021-hez hasonlóan – feleződik, azaz legfeljebb 1 százalék lehet, ha a cég árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok nem emelhetik az adókat a 2020. december 20-án fennálló szabályokhoz képest.
Január 1-től a havi bruttó minimálbér összege 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint lesz. A nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 133 ezer forint lesz. A kötelező legkisebb munkabérnél a munkáltató összköltsége 234 ezer forint, a garantált bérminimumnál pedig 304 200 forint lesz.
A közfoglalkoztatási bér is emelkedik januártól: 85 ezerről 100 ezer forintra nő.
Törvénybe került a veszélyhelyzet idején a távmunkavégzéssel kapcsolatban bevezetett igazolás nélkül elszámolható költségtérítés, amely legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig adómentes, a távmunkavégzésben töltött napok arányában.
Január 1-től hatályos a fél évre szóló kamatstop. A jegybank becslése szerint mintegy 20 milliárd forintot nyernek most azok az adósok, akik változó kamatozású jelzáloghitelben ülnek, és akiknek a törlesztőrészlete növekedett, vagy a következő hónapokban növekedni fog. A jogszabály azokat a már folyósított, referencia kamatlábhoz kötött (változó kamatozású) fogyasztói jelzáloghitel-szerződéseket érinti, amelyek kamatlába 2021. október vége és 2022. június vége között növekszik. A bankok vesztesége nagyobb, mintegy 30 milliárd forint körüli lesz.
Nem várhatnak tovább azok, akik lejárt személyivel, műszaki vizsgával, jogosítvánnyal jártak eddig. Január 1-től ugyanis hatályát veszti az okmányokról és ügyintézésről szóló kormányrendelet, amely szerint a veszélyhelyzet után 60 napig érvényesek a papírok. 2022. június 30-ig mindenkinek meg kell hosszabbíttatnia a lejárt okmányait, műszaki vizsgáját.
Forrás: napi.hu
