Vállalkozásalapítás Németországban

Az alábbi 4 fő csoportot érdemes átgondolni a cégalapításhoz:

1. Tervezés, Üzleti terv, Fő és melléktevékenység, Jó-e az ötlet?

Ez a szakasz magában foglalja az ötlet és az üzleti terv optimalizálását, valamint az illetékes hatóságokkal való kapcsolat megtalálását. A tervezés hiánya az egyik leggyakoribb oka annak, hogy az induló vállalkozásoknak fel kell hagyniuk a megvalósítással. Az üzleti terv áttekinti az ötlet gazdasági potenciálját, és egyúttal meghatározza a legfontosabb működési intézkedéseket az indulás utáni időszakra.

2. Cégforma, alapító okiratok

A különböző társasági formákhoz eltérő cégalapítási folyamat vezet. Míg az egyéni vagy a társas vállalkozásokat, például a GbR-t (polgári jogi társaságot) gyorsan meg lehet alapítani, addig a tőkeegyesítőtársaságok, például a GmbH vagy az UG (1 EUR. Kft.) esetében ez hosszabb időt vesz igénybe. Ennek oka a közjegyzői közreműködés szükségessége és a bejegyzés elmaradhatatlansága a cégjegyzékbe.

A céges bankszámla megnyitása szintén az alapításhoz kapcsolódik. A legtöbb társaságot a közjegyző nem jegyezteti be a cégjegyzékbe addig, amíg az alapításhoz meghatározott tőkét be nem fizették egy üzleti bankszámlára. A „nem szabályozott” foglalkozásokat űzők és egyéni vállalkozók esetében az elkülönített üzleti számla nem kötelező, de mindenképpen ajánlott, csak így lehet elkülöníteni a magán- és az üzleti pénzügyeket.

Az alapításkori iratok előzetes áttanulmányozása mellett szintén érdemes előre átgondolni a potenciális alkalmazottak munkaszerződéseit, a vállalkozás általános szerződési feltételeit, valamint az ügyfélszerződések sablonjait.

3. A székhely

E kérdés kapcsán tisztázandó, hogy szükség van-e raktárra, eladói térre vagy esetleg inkább coworking-iroda lesz-e a megfelelő számunkra, vagy mennyire elsődleges szempont a jó megközelíthetőség. Mérlegelendő, hogy a leendő ügyfelek, vevők inkább vidéken vagy nagyvárosban laknak. Országszerte léteznek kifejezetten új vállalkozások számára kínált irodahelyiségek úgynevezett „alapítói centrumokban“.

4. A cég megjelenése, ügyfelek megszerzése

Fontos a leendő cég külső megjelenésének a tervezése is. Ide tartozik például a vállalati logó vagy a weboldal, valamint a helyesen elkészített számlaformátum vagy olyan jogi szempontok, mint az impresszum és az adatvédelmi nyilatkozat. Az első benyomás számít - ez ugyanúgy igaz a vállalatra, amikor az ügyfélkapcsolatról van szó, mint az első találkozóra. A sikeres piacra lépéshez szükség lehet az adott termék, szolgáltatás reklámjára és komplett akvizíciós tervre is, a névjegykártya, flyer, google-adwords hirdetése és keresésoptimalizálás mellett.

Bejelentkezési kötelezettségek

Kereskedelmi jegyzék (Handelsregister)

A kereskedelmi tevékenységet folytató cégeket be kell jegyeztetni a jegyzékbe. Ez a kötelezettség több kritériumtól függ, például a kettős könyvvitel alkalmazásától, az éves árbevételtől, a tőkeforrásoktól és a foglalkoztatottak számától.

Iparűzési regisztráció

Németországban a kereskedelem szabadságának elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy bárki végezhet rendszeres haszonszerzés céljából önálló gazdasági tevékenységet.

Vállalkozás indítása előtt minden vállalkozónak be kell jelentenie a tervezett kereskedelmi tevékenységét annak a városnak vagy körzetnek a kereskedelmi vagy szabályozási hivatalánál, ahol a vállalkozás székhelye található (Gewerbeamt).

Egyes ágazatokban (pl. gyógyszertárak, ingatlanfejlesztők, ingatlanügynökök, biztonsági szolgáltatások, éttermek és szállodák, kézművesek vagy bankok) külön engedélyre is szükség van.

Ez a hivatal automatikusan megküldi az értesítést a bejelentkezésről az illetékes adóhivatalnak. A nyilvántartásba vételt más illetékes intézményeknek is megküldi, például a szakmai szervezetek (Berufsgenossenschaft) állami szövetségének, az ipari és kereskedelmi kamarának (IHK) vagy a kézműves kamarának (Handwerkskammer).

A bizonyos szakmákban előírt mestervizsga-kötelezettség értelmében számos mesterséget csak akkor lehet folytatni, ha az adott mesterségben rendelkezik maga a vállalkozó vagy alkalmazottja mestervizsgával avagy igazolni tudja jártasságát.

Itt lehet fontos említést tenni a 22.000, EUR/év forgalomhatárig választható kisvállalkozói szabályozásról (Kleinunternehmerregelung): A kisvállalkozóra vonatkozó szabályok mentesítik a vállalkozót az általános forgalmi adó felszámítása alól, így a versenytársakhoz képest jobb árakat tud adni a kisvállalkozó a vevők részére, illetve nem kell az ÁFA-t lejelentenie sem. Hátrány viszont, hogy a neki felszámított ÁFA-t nem vonhatja le és imázskérdésekkel („kis hal“) is meg kell birkóznia.

A fentieket táblázatos formában az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

Alapítási költségtípusok

A vállalkozás formájától függően az alapítás költségei nagymértékben eltérhetnek. Például más költségek merülnek fel egy német kft. (GmbH) esetében, mint egy német polgári jogi társaság létrehozásakor. A GmbH alapításához közjegyzőre van szükség és 25.000 EUR (akár 2 x 12.500,-EUR) összegű törzstőkét is be kell fizetni, míg a GbR esetében ez nem szükséges. További különbséget eredményez, ha törvényi mintával (un.: Musterprotokol-lal) vagy teljesen egyedi társasági szerződéssel dolgozunk.

A vállalkozóknak önkéntes kötelező vagy magánbiztosítást kell kötniük.

Az egészségbiztosítás mellett a legfontosabb biztosítások a következők:

• Nyugdíjbiztosítás
• Foglalkozási rokkantsági biztosítás
• Felelősségbiztosítás

Ezenkívül az üzletre vonatkozó biztosításokra is szükség lehet:

• Jogvédelmi biztosítás
• „Közfelelősségbiztosítás”

A vállalkozás céljától függően további ágazatspecifikus biztosításokat is szükséges lehet kötnie.

Adók

A vállalat méretétől és üzleti céljától, valamint jogi formájától függően többek között az alábbi adók, költségek nevezhetők tipikusaknak:

• Jövedelemadó (8.300,-EUR ig mentesség, több adóosztály és adótétel)
• Forgalmi adó (19% és 7%)
• Iparűzési adó (helyi közösségtől függően 200-400% szorzó az alap 3,5% után)
• Társasági adó (15%)
• Egyházi adó (8-9%)
• Az IHK díjai
• Műsorszolgáltatási díjak
• Számlavezetési díjak

Csomagolási törvény

Aki végfelhasználók felé értékesíthető becsomagolt terméket szállít Németországba, annak regisztrálnia kell a németországi központi hatóság (LUCID) rendszerében és ezzel párhuzamosan szerződést kell kötnie egy hasznosító szervezettel is. Ez vonatkozik minden online kereskedőre is. A

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szolgáltatása keretén belül beszerzi az ajánlatokat a német duális rendszerektől, és segít a legmegfelelőbb szerződés kiválasztásában, az éves, negyedéves vagy havi jelentések összeállításában és beküldésében, valamint a szükséges iratok előkészítésében.