Vendéglátó egységeket is érint a járványügyi szigorítás

Újra vásárlási sáv az időseknek

A Magyar Közlöny 2020. évi 256. számában jelent meg az idősek vásárlási sávját rögzítő kormányrendelet. Hétköznap reggel 9 és 11 óra, illetve hétvégén reggel 8 és 10 óra között kizárólag a 65 év felettiek tartózkodhatnak az élemiszerboltok, drogériák és gyógyszertárak területén. Ám a 65 év feletti korosztály ezen az idősávon kívül is vásárolhat fent említett üzletekben.

A kormány legújabb intézkedéseként elindítja az Ágazati bértámogatási programot. A korlátozások miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások, azaz a vendéglátás, szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó munkaadók részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, legfeljebb a legkisebb munkabér 150 %-áig. Erről részletesen az nfsz oldalán olvashat, AZ ALÁBBI LINKEN.

A 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken kötelező a maszk viselése!

A következő korlátozó intézkedéseket vezették be kedd (november 11.) éjféltől:

A Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről címmel jelent meg a jogszabály, amely elsőként felsorolja a főbb intézkedéseket:

• Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
• Minden gyülekezés tilos.
• Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
• Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
• A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
• Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat.
• A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
• A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
• Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett.
• A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
• A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.

• A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg.
• Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
• Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
• Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.
• Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
• Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
• Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak szerint – hetente tesztelni kell.
• A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata.
• Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.

Részletszabályok

A rendelet 13 pontban fejti ki részletesen a fenti főszabályokat.

1. A maszkviselési szabályok megerősítése. Ezek szerint a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles

a) a tömegközlekedési eszközön,

b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,

c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,

d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén,

e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén, eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén

f) ügyfélfogadási időben fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén, fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben.

g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,

h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) ha) történő munkavégzés során, hb) vendégként

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni. (3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.

A szociális intézményben a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.

2. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok. (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

Az (1) bekezdéstől eltérően

• a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
• b) munkavégzés céljából,
• c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
• d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából, db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából, dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából

este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

Az (1) bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el. A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról. 

A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni. Vagyis a kijárási korlátozás alóli mentességekhez igazolás szükséges. Ezen okirat tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi. Okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

Ugyanez a fejezet mondja ki azt is, hogy tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés. A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása megengedett. Tilos – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása. (4) A (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával.

3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések.

5. paragrafus: Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.

Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen

• a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
• b) a kulturális esemény,
• c) a sportesemény,
• d) a magánrendezvény, valamint
• e) a karácsonyi vásár.

Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.

Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.

6. paragrafus így szól ebben a fejezetben:

• (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
• (2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható. 
• (3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
• (4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
• (5) A házasságkötésnél kizárólag a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető, b) a házasulók,c) a házasulók tanúi, d) a házasulók szülei, nagyszülei, e) a házasulók testvérei és f) a házasulók gyermekei lehetnek jelen.

Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvényhelyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések.

(1) Vendéglátó üzletben a) az ott foglalkoztatottak kivételével és b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.

(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.

Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni

• a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
• b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
• c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
• d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

5. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések.

• (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben a) az üzletben,  b) a lottózóban, valamint c) a nemzeti dohányboltban tartózkodni.
• (2) Este 7 óra és reggel 5 óra között a) az üzlet, b) a lottózó, valamint c) a nemzeti dohánybolt köteles zárva tartani.
• (3) Este 7 óra és reggel 5 óra között a) a gyógyszertár és b) az üzemanyagtöltő-állomás nyitva tarthat.
• (4) E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.

6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések. 

A 10. paragrafus így szól:

• (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.
• (2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
• (3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
• (4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.

11. paragrafus: A 8–10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a) a vendéglátó üzlet, b) az üzlet,c) a lottózó, d) a nemzeti dohánybolt, e) a gyógyszertár, f) az üzemanyag-töltőállomás, valamint g) a szálláshely üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

7. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések.

(1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos

• a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),
• b) a mozinak,
• c) az edző- és fitneszteremnek,
• d) az uszodának,
• e) a közfürdőnek,
• f) a jégpályának,
• g) az állatkertnek, a vadasparknak,
• h) a kalandparknak, a vidámparknak,
• i) a játszóháznak és 
• j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvénybenmeghatározott ja) muzeális intézménynek, jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,jc) kép- és hangarchívumnak, jd) közművelődési intézménynek, je) közösségi színtérnek és jf) integrált kulturális intézménynek

a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás.

(2) A szálláshelyen – a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint – jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található (1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.

(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani. (4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.

8. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések.

• 14. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.
• (2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – felsőoktatásért felelős miniszter, a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.
• (3) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól.
• (4) A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási intézmény rektora dönt.

9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai.

• 15. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.
• (2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
• (3) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
• (4) Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
• (5) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
• (6) A veszélyhelyzet idején az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

16. § A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során a) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint b) ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

10. A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések.

17. § (1) A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak.

(2) Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek. A középiskolák és szakképző intézmények kapcsán a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény értelmében a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban rendelkezik.

(3) A nevelési, oktatási intézménybe 

• a) a 18. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,
• b) történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét.

(5) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett a (4) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.

(6) A nevelési, oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a (3) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.

(7) A nevelési, oktatási intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.

18. § (1) A nevelési, oktatási intézmény területére

• a) az ott foglalkoztatott személyen,
• b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
• c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
• d) a gyermeken, illetve a tanulón és
• e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen kívül más személy

nem léphet be.

(2) Ha a gyermeket, illetve a tanulót a nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.

19. § A szakmai szabályoknak megfelelő a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálat részletszabályairól külön kormányrendelet rendelkezik

• a) az egészségügyi intézménynek, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozója,
• b) a nevelési, oktatási intézmény, nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozója,
• c) a szociális intézmény dolgozója és
• d) a bölcsőde dolgozója esetében

11. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése.

20. § (1) A Magyar Honvédség a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Hvt. 54/E. §-a szerint közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.

(2) A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során

• a) ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
• b) közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
• c) közterületi járőrszolgálatot lát el.

(3) A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszélyhelyzet ideje alatt – a Hvt. 81. § (1) bekezdés l) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben – a Magyar Honvédség önállóan vagy a rendőrséggel együtt

• a) a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja döntése,
• b) a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,
• c) a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy
• d) a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése

alapján, az a) vagy b) pont szerinti döntésben, valamint a c) vagy d) pont szerinti felkérésben megjelölt létesítmény vonatkozásában – a kapacitásai és az egyéb, a veszélyhelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett – látja el.

12. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése.

21. § (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt: eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – az Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén – az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.

13. Jogkövetkezmények.

22. § (1) Az e rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a 20. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.

(2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően

• a) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
• b) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – a 17. § (6) bekezdése kivételével – legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(5) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha

• a) a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
• b) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.

(6) Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja az (5) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.

(7) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(8) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(9) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(10) A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.

23. § (1) A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. § (3) bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. § (1) és (5) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.

(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabstv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.

Hatályba lépés

A rendelet 29. paragrafusa mondja ki, hogy 

EZ A RENDELET 2020. NOVEMBER 11. NAPJÁN LÉP HATÁLYBA.

Arról is szól, hogy a rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.

A polgármesterek felhatalmazást kaptak

Felhatalmazást kap a települési önkormányzat polgármestere, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója, hogy önkormányzati rendeletben

• a) határozza meg a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén azon közterületeket, illetve nyilvános helyeket, ahol e rendeletben meghatározott módon kötelező maszkot viselni,
• b) rendelkezzen a településen található kutyafuttató bezárásáról

A korlátozások mellett életbe lépő állami segítség

Milyen támogatások jönnek?

• Nem kell teljesíteni a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget,
• a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget, továbbá 
• a rehabilitációs hozzájárulásra fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem kell hogy fizessen (és ezzel az egy hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül), valamint 
• a kisvállalati adókötelezettség (kiva, kata) megállapításánál nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteni a személyi jellegű kifizetések összegét, illetve
• a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatást kaphat.

Kikre vonatkozik?

Azokra a vállalkozásokra, amelyeknek a főtevékenysége az alábbiak valamelyike:

• 1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) ,
• 2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) ,
• 3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) ,
• 4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) ,
• 5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) ,
• 6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) ,
• 7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) ,
• 8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) ,
• 9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) ,
• 10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) ,
• 11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) ,
• 12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) ,
• 13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
• 14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) ,
• 15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) ,
• 16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) ,
• 17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) , vagy
• 18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati  adóalanynak az előző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

(Ez a feltétel egyébként lehet méltánytalanul szűkítő hatású, hiszen azok a vállalkozások, amelyeknek az főtevékenysége ellehetetlenült a járvány időszakában, és helyette más tevékenységgel próbálták pótolni a kieső jövedelmeiket, azok nem feltétlenül tudják most a támogatást igénybe venni.)

Az igénybevétel feltétele, hogy vállalkozó rendesen fizesse a munkavállaló bérét és nem mond fel neki. Továbbá az, hogy a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, illetve a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

Milyen időszakra szól?

2020. november hónapra. 

A cikk forrása: portfolio.hu

A Székesfehérváron érvényben lévő korlátozások pedig az alábbiak:

KÖTELEZŐ A MASZKVISELÉS
- a történelmi Belvárosban,
- valamennyi közterületi, valamint nyilvánosan elérhető parkolóban – különösen a bevásárlóközpontok, üzletek, a kórház, a rendelőintézet és valamennyi egészségügyi intézmény parkolójában –,
- az összes buszmegállóban,
- az autóbuszállomás egész területén,
- a vasútállomás egész területén,
- a játszóterek területén a gyermeket kísérő felnőttek számára,
- a kutyafuttatókban a gazdák számára.
A maszkviselésre vonatkozó korábbi szabályok természetesen továbbra is érvényben maradnak (pl. autóbusz, üzletek, rendelők)!

2. Az arra rászorulóknak továbbra is ingyenesen biztosítanak maszkot az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ Sütő utcai irodájában.

3. Az Önkormányzat fenntartásában működő színház, múzeum, könyvtár, levéltár, mozi és a művelődési házak nem látogathatók.

4. A város sportparkjai (pl. Bregyó, Halesz, Túrózsáki úti sportpálya), valamint sportolásra alkalmas területei kizárólag egyéni sportolásra használhatóak. A játszóterek és szabadtéri edzőparkok fertőtlenítését a Városgondnokság rendszeresen végzi.

5. A jogszabályi rendelkezések alapján az uszoda csak a versenysport és a hozzá kapcsolódó utánpótlás-sport számára, versenyekre és edzéstevékenységre használható. Nyitvatartási ideje módosul: hétfőtől péntekig 6-tól 8-ig, valamint 14-től 19 óráig, és szombaton 7-től 12 óráig.

6. A székesfehérvári sportmérkőzések zártkapusak, nézők által nem látogathatók.

7. Székesfehérvár Önkormányzata nem zárja be a kutyafuttatókat. A gazdáknak maszkviselés kötelező. Kutyát sétáltatni a lakóhely 500 méteres körzetében a kijárási tilalom idején is lehet.

8. A jégcsarnok közönségkorcsolyázásra nem használható, egyúttal pedig véglegessé vált, hogy – a szabályok okán – a Zichy ligetben a szabadtéri korcsolyapályát ezen a télen nem tudjuk megnyitni.

9. A november 12-i szociális munka napja előtt különösen örülök annak, hogy a kórházak, iskolák, óvodák és bölcsődék mellett a szociális intézményben dolgozók heti tesztelését – amit Önkormányzatunk már tavasz óta végez – az állam beemelte az állandó tesztelési körbe. A fehérvári tesztelési programot a többi területet, közösséget, intézményt érintően tovább folytatják. 

10. Az állam döntése nyomán Székesfehérváron is ingyenesen utazhatnak az autóbuszokon az egészségügyi dolgozók.

11. A karácsonyi vásár nem kerül elindításra. A faházak azonban a Belvárosban maradnak, és ha a szabályok a kereskedelmi tevékenységet lehetővé teszik az adventi időszakban, akkor elindítjuk. A faházakat bérlő kereskedőknek a bérleti díjak arányos visszatérítéséről intézkedünk.

13. Az éttermek számára a jogalkotó biztosította, hogy bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül megkezdhessék a házhoz szállítást és az étel elvitelre kiadását. 

Forrás: szekesfehervar.hu