Az alábbi cikkben a január 1-jétől aktuális szakképzési változásokat foglaljuk össze. A legfontosabb változás, hogy január 1-jétől új számítási módszert kell alkalmazni mind a szakképzési ösztöndíjra, mind az egyszeri pályakezdési támogatásra. A változás lényege, hogy ezen összegek meghatározásának alapja már nem a minimálbér, hanem a szakirányú oktatás költségvetési törvényben megállapított önköltségének egy hónapra eső összege, azaz 1.200.000 Ft/12 = 100.000 Ft.
A legfontosabb szakképzési jogszabályi változások 2022. január 1-jétől
1. Az ösztöndíj és az egyszeri pályakezdési juttatással kapcsolatos változások
2022. január 1-jétől új számítási módszert kell alkalmazni mind a szakképzési ösztöndíjra, mind az egyszeri pályakezdési támogatásra. A változás lényege, hogy ezen összegek meghatározásának alapja már nem a minimálbér, hanem a szakirányú oktatás költségvetési törvényben megállapított önköltségének egy hónapra eső összege, azaz 1.200.000 Ft/12 = 100.000 Ft.
Bár az alap (bázis) lecsökkent a 2021. évi 167.400 forintról, a különböző esetekre konkrétan meghatározott százalékos értékek viszont úgy növekedtek, hogy kompenzálták az alap csökkenését és végeredményként sem a szakképzési ösztöndíj, sem pedig az egyszeri pályakezdési támogatás nem változott érdemben január elsejével. (Példa: a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj havonkénti összege 2021-ben 8370 Ft volt, 2022. január 1-től 8000 Ft. Szakképző iskola esetében a két összeg 16740 Ft és 16000 Ft.)
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]
2. A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások
a) Alapértékek
A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások lényege azonos a fentiekben említettekkel, azaz a minimálbér helyett a költségvetési törvényben meghatározott önköltséghez kötött. Ennek megfelelően a munkabér alsó és felső határa a költségvetési törvényben megállapított önköltség egyhavi mértékének 100%-a és 168%-a, azaz 100.000 Ft és 168.000 Ft. Az egyéb juttatások maximális összege az önköltség 168%-a, azaz 168.000 Ft lett. Összességében megállapítható, hogy érdemi összegszerű változás sem a munkabér, sem pedig az egyéb juttatások terén nem történt.
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]
b) Arányos csökkentés
Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabért és az egyéb juttatásokat nem kell már 50%-ban csökkenteni. Ennek megfelelően a fenti esetben jelenleg az Szkt. 83. § (7) bekezdését kell figyelembe venni, azaz a munkabérre, egyéb juttatásra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
[Szkt. 83. § (7) bekezdés, 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. § d) pont]
3. A szakképzési hozzájárulás kivezetése
A szakképzési hozzájárulás eredetileg 2022. júliusára tervezett kivezetését előre hozták 2022. január 1-jére. A kivezetéssel kapcsolatos szociális hozzájárulási adómódosítások a következők.
a) A szocho mértéke
A szocho mértéke 15,5%-ról 13%-ra csökken. Így a foglalkoztatót a 2021-ben terhelő 17%-os befizetés 13%-ra csökken.
b) A duális képzéshez kapcsolódó adócsökkentési lehetőségek
A duális képzéshez kapcsolódó korábbi szakképzésihozzájárulás-csökkentési lehetőségek megmaradnak, 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból vonhatók le. Ilyen csökkentési lehetőségek (normatívák) a következők: az arányosított önköltség (szakképző intézmény és szakiskolai tanuló, ill. személy) és hallgatók esetében az alapnormatíva alapján számított normatívák, a 20%-os sikerdíj, a harmadik személynél történő felnőttfoglalkoztatás esetén 50%-os elszámolás, EM)
c) A felsőoktatási szorzószámok
A felsőoktatási duális képzés keretében és a gyakorlatigényes alapképzési szakon hallgatói munkaszerződés alapján folyó képzések után is igénybe vehető továbbra is az adókedvezmény. Változás azonban, hogy a 2021. december 29-től megemelt felsőoktatási szorzókat 2022. január 1-jétől már nem az Szkr., hanem a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
[Szocho tv. 17/A. §, 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 19. §]
4. Szakképzési munkaszerződés nem saját munkavállaló esetén
Az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján továbbra is csökkenthető a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan a szakképzési munkaszerződés alapján járó szabadság, munkabér és egyéb juttatás.
Ez a rendelkezés pontosabb az Szkr. korábbi 253. § (4) bekezdésénél, így a gyakorlati alkalmazás során is egyértelműbben, a többi vonatkozó szabállyal koherensebb módon rendezi az időarányos csökkentés lehetőségét.
Az arányosítás kiindulópontja az, hogy a 100% a heti 40 órás munkaviszony, ehhez kell viszonyítani a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony tényleges időtartamát.
Például a nem saját munkavállalók munkabérének kiszámításakor a teljes munkabért (100 000-168 000 Ft) a teljes (40 órás) foglalkoztatásra lehet az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján kifizetni. Az ehhez viszonyított aránynál a duális képzőhely figyelembe veheti
a) a heti munkaidőbeosztást, amennyiben az egyenletes, illetve
b) a kéthetes munkaidőkeret alapján átlagolt vagy
c) a felnőttképzési szerződésben / képzési programban megadott adatok alapján egy hétre átlagolt óraszámot.
Így tudja megállapítani a heti munkaidőt, és a munkaidőhöz arányosított bért, egyéb juttatást és szabadságot.
Ha tehát a fentiek alapján egy hétre pl. 40 helyett csak 10 óra esik akkor a munkabér 100 eFt/4=25 eFt és 168 eFt/4=42 eFt közötti összeg kell, hogy legyen.
5. A 2021. július 1. előtt nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések
A 2021. július 1. előtt nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetén a 100%-os finanszírozás továbbra is (azaz 2022. január 1-től) alkalmazható-e, vagy 2022. január 1-jével a finanszírozás 50%-ra esik vissza [lásd Szkt. 128. § (5a) bekezdés hatályon kívül helyezése]?
A 2022. január 1. napjával hatályon kívül helyezett, a szakképzési törvényről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 128. § (5a) bekezdése hiányában már nem alkalmazható a 2021. július 1. előtt nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetén a 100%-os finanszírozás, ugyanis az Szkt. nem tartalmaz erre vonatkozóan a továbbiakban átmeneti rendelkezést. E kérdésben a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) sem rendelkezik eltérően.
Ahogy azt korábban is írtuk, az Szkt. 23. alcíme [Szkt. 104-108. §] 2021. december 31. napjáig tartalmazta a szakképzési hozzájárulás szabályait, amely 2022. január 1. napjától hatályon kívül lett helyezve az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény 39. § 17. pontja által, ugyanakkor 2022. január 1. napjától az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét megállapító új 17/A. alcímmel egészítette ki a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Szocho tv.).
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (2) bekezdése alapján lehetne a továbbiakban is alkalmazni a 100%-os szabályt abban az esetben, ha az adónem ugyanaz – vagyis szakképzési hozzájárulás - lenne. Mivel azonban a szakképzési hozzájárulást az Országgyűlés 2022. január 1. napjától megszüntette, így ez a Jat. 15. § (2) bekezdés sem alkalmazható.
Annak ellenére, hogy a duális képzőhelyek szempontjából ez a finanszírozás bevételként funkcionál, jogi szempontból ez egy adókedvezmény, amelynek adópolitikai célja a szakképzési munkaszerződésből fakadó terhek ellentételezése. Maga az adópolitikai cél ugyanakkor nem szűnt meg azáltal, hogy az Országgyűlés 2022. január 1. napjától a Szochotv. 17/A. §-on keresztül biztosítja azt.
Figyelemmel azonban arra, hogy ez egy új adónem – azaz a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye –, az Országgyűlés alkotmányossági szempontból az Alaptörvénybe nem ütköző módon szüntette meg a korábbi 100 %-os kedvezményt a 2021. július 1. napját megelőzően a nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetében.
Fentiekben foglaltakat támasztja alá a Szocho tv. 36/E. §-a is, amely szerint „A 2022. február 1-jétől szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.”.
E tekintetben a duális képzőhely, mint munkáltató három megoldással élhet a 2021. július 1. napját megelőzően a nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések vonatkozásában. Egyrészről hagyja kifutni ezeket a szakképzési munkaszerződéseket, másrészről az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel együtt módosítva a szakképzési munkaszerződést tudná csökkenteni a munkabért, harmadrészről pedig felmondhatja.
