Első kézből információk, tanácsok, tapasztalt adótanácsadótól, transzferár szakértőtől! Ismerje meg a transzferár dokumentáció leegyszerűsítésének lehetőségeit, 2022. március 1-jén, kedden, 10,00-11,30 között tartandó online programunkon!
A COVID-19 járvány a transzferárazás területén is több bizonytalanságot szült, amelyek elsősorban az összehasonlítás területén jelentkeztek.
A transzferárazás és így a transzferár dokumentációk, transzferár-nyilvántartások is kiemelt vizsgálati területnek számítanak, az adóhatóság egyre nagyobb hangsúlyt fektet azok tartalmi elemzésére, ráadásul a nyilvántartás elkészítése a koronavírus helyzet miatt komoly elemzői erőforrásokat vehet igénybe. A megfelelő felkészülés jelentős bírságoktól óvhatja meg a vállalkozásokat, hiszen a transzferár-nyilvántartása hiánya miatt 2 millió forintos, a rosszul elkészített dokumentumok miatt akár több 100 millió forintra is megbüntethetik az érintetteket.
Programunkon tapasztalt transzferár szakértő veszi sorba a leggyakrabban felmerülő problémákat és az arra adható válaszokat. Emellett megvizsgáljuk a dokumentáció elkészítésnek lehetőségeit, ahol ennek leegyszerűsítése és saját hatáskörbe vonása lesz a fókuszban. A megoldások megismerésére online tájékoztatót és konzultációt tartunk 2022. március 1-jén, kedden, 10,00-11,30 között. Első kézből információk, tanácsok, tapasztalt adótanácsadótól, transzferár szakértőtől! Ismerje meg a transzferár dokumentáció elkészítésének lehetőségeit!
Egyre komolyabb ellenőrzésekkel találkozhatunk a transzferárazás területén, amihez elengedhetetlen a dokumentációk megfelelő adatokkal történő alátámasztása. Minden adózónak ügyelnie kell a kapcsolt vállalkozásai közötti elszámoló árak és a piacon tapasztalt független felek közötti árazás konzisztenciájára, aminek alátámasztásához szükséges a résztvevő felek és az ügyletek bemutatásán túl, az alkalmazott árazás megalapozottságának a bizonyítása is. Ezért fejlesztette ki a Céginformáció.hu a transzferár modult.
Mi a lényege a transzferár nyilvántartásnak?
Az adózó a transzferár nyilvántartással tudja bizonyítani, hogy a kapcsolt vállalkozásaival megvalósult ügyletei során alkalmazott árai (transzferárak) megfelelnek a szokásos piaci áraknak (vagy nem felelnek meg a szokásos piaci áraknak és akkor tartalmaz egy kalkulációt az adóalap módosításhoz). Tehát a transzferár nyilvántartás egy elemzés, mely minden egyes dokumentálandó ügyletet részletesen bemutat, megvizsgál és a lehető legalkalmasabb módszer és bizonyítékok alapján teszteli az ügyletek során alkalmazott árakat. A nyilvántartás részeként megismerhetőek az ügyletek körülményei, az adózó vállalkozás és annak szerepe a cégcsoportban és az iparágban, valamint a teljes cégcsoport áttekintően bemutatásra kerül.
Program:
10,00-10,20 A pandémia miatt felmerült kérdések a szokásos piaci ár elvének alkalmazásával kapcsolatban; transzferár nyilvántartás készítésére gyakorolt hatások - Kiss Péter, adótanácsadó, a TruTax Kft. ügyvezető igazgatója
10,20-10,40 A veszélyhelyzet és a korábbi időszak közötti összehasonlíthatóság kérdése - Kiss Péter, adótanácsadó, a TruTax Kft. ügyvezető igazgatója
10,40-11,00 Automatizálható-e a transzferár dokumentáció készítésének a folyamata? Milyen lehetőségei vannak egy szervezetnek, ha saját maga szeretné elkészíteni a transzferár dokumentációt? Hogyan kerülhetőek el a kockázatok? - Dr. Szücs Gábor, a Céginformáció.hu Kft. ügyvezető igazgatója
11,00-11,20 Biztonság és költséghatékonyság kérdése a dokumentáció készítése során, hibrid megoldások - Dr. Szücs Gábor, a Céginformáció.hu Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Péter, adótanácsadó, a TruTax Kft. ügyvezető igazgatója
11,20-11,30 Konzultáció, kérdések megválaszolása
Jogszabályi háttér, kötelezettek köre:
32/2017. (X. 18.) NGM rendelet
a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A szokásos piaci ár meghatározása érdekében az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerint nyilvántartásra kötelezett adózót, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban együtt: szerződés) vagy a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdése szerinti ügylet alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(2) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség
a) a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést,
b) azon ellenőrzött ügyletet, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvény szerint a szokásos piaci árat az állami adó- és vámhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll,
c) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
d) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt,
e) a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni,
f) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletet,
g) a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletet.