A kormány alapjaiban újította meg a szakképzést. Mátrahalmi Tibor stratégiai koordinátor, duális képzési tanácsadóval, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara új szakképzési igazgatójával beszélgettünk az új szakképzési rendszer nyújtotta lehetőségekről, a kamara az oktatást gazdasági igényekhez igazító szerepéről.
A cikk elolvasható az alábbi linken, a májusi GAZDASÁGI KALAUZBAN.
- Alapjaiban újította meg a kormány a szakképzést. Mi a véleménye, az újítással mennyire sikerült a gazdaság igényeihez igazítani az oktatást?
- Jónéhány évvel ezelőtt már dolgoztam a kamaránál, és már akkor arról beszéltünk, hogy a szakképzést kereslet orientálttá kell átalakítani. Olyan kompetenciákkal rendelkező szakembereket kell képezni, amelyekre a gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozásoknak szüksége van. Ezt könnyű megállapítani, de megvalósítani annál nehezebb. Napjainkban olyan átalakítás van folyamatban – és ennek szabályozási háttere jórészt el is készült – amely az utóbbi időszak legnagyobb változása a szakképzésben. Ez a változás érinti jogszabályi hátteret, az intézményi és képzési struktúrát, a teljes szabályozást, a képzéstervezést, a válaszható szakmák számát, a képzési és kimeneti követelményeket, a képzési programokat, a vizsgáztatás függetlenségét, a gazdaság, és a gyakorlati képzőhelyek szerepét, a duális képzés kiterjesztését, a szakemberek, oktatók, pedagógusok napi munkáját, és még sorolhatnánk a részleteket. Szóval összetett és átfogó változásról van szó, amelynek sikere valamennyi résztvevő következetes szerepvállalásán múlik.
- Általánosságban mit gondol, látnak-e a gyerekek és a szülők karrierlehetőséget a szakmatanulásban? Érezhető-e változás ebben a tekintetben a szakképzés megújításával?
- Reményeim szerint egyre több szülő és gyermek választja a továbbtanulás céljául a szakképző intézményeket. Ez a középfokú és a felsőfokú intézményekre is vonatkozik. Ma már nem lehet átgondolt cél sem a gimnázium, sem a későbbi elhelyezkedési nehézségeket hordozó felsőoktatás választása azoknak a tanulóknak, akikből képességük alapján jó szakember lehet a szakképző intézmények, a technikumok, vagy a szakképző iskolák által kínált valamely szakképesítés megszerzésével és akikre a gazdaságnak nagy szüksége van. Egyébként az elmúlt évek beiskolázási statisztikája is alátámasztja ezt a tudatos választást. Mára mintegy 15 %-al többen választják a szakképző intézményeket továbbtanulásuk céljául, mint a gimnáziumot. Persze mindkét iskolatípusnak megvan a maga szerepe a magyar oktatásügyben, de az arány kedvezően alakult az elmúlt két évben.
- Mit gondol a duális képzésről?
- A duális képzés lényege, hogy az iskolai ágazati alapképzés és alapvizsga után a tanuló a szakmai gyakorlatot élő gazdasági, vállalkozói környezetben töltse, úgy, hogy a közismereti tárgyakat és a szakmai elmélet egy részét az iskolában tanulja. Ez biztosítja a vállalkozások által képviselt legújabb technológiák elsajátítását. A bevezetett szakképzési munkaszerződés rendszere éppen a tanulók ösztönzése miatt, a képzés időtartamára munkabért, nyugdíjszerző időszakot jelent, sőt a tanuló a vállalkozás többi dolgozója számára biztosított juttatásban és szolgáltatásban részesülhet. A lényeg tehát az, hogy a technikumokba, szakképző iskolákba járó tanulók minél nagyobb hányada a vállalkozásoknál „élő” környezetben tanulja a szakmát.
- Tapasztalatai alapján hogyan látja, a duális képzőhelyeken mennyire tudják elsajátítani a diákok az adott szakma műveléséhez szükséges gyakorlatot?
- Nagy szerepe van ebben a vállalkozásoknak és a kamarának is. A tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozásoknak jogszabályban rögzített személyi és tárgyi feltételrendszerrel kell rendelkezniük az adott szakma gyakorlati oktatásához. Ezeket a feltételeket a kamara ellenőrzi, a képzőhelyeket minősíti, de tesz is azért, hogy a vállalkozások teljesíteni tudják ezeket a feltételeket. Segítséget nyújtanak gyakorlati képzést vállaló gazdálkodóknak a duális képzési tanácsadó kollégáim, de ezt a folyamatot segíti a kamarai mesterképzés és vizsgáztatás, vagy a kamarai szakoktatók felkészítő, vizsgával záruló képzése is.
- Ha ösztönözni kellene a cégeket arra, hogy duális képzőhellyé váljanak, hogyan, mivel motiválná őket, mi lehet vonzó számukra?
- Ha a gazdálkodó szervezetek felismerik a duális képzésben rejlő lehetőségeket, akkor egyre több fiatal munkaerőt maguk a cégek képezhetnek, nevelhetnek ki saját maguk számára. A cégek, vállalkozások most ismerkednek az új szabályozással. A korábbi tanulószerződéses rendszer kifutóban megszűnik és a szakképző iskolába járó tanulóval a vállalkozás a következő tanévre már szakképzési munkaszerződést köthet. Ez a technikumba járó tanulók esetében elsőként a 2022/23-as tanév gyakorlati képzésére vonatkozhat. A tanulóképzés a jövőbe vetett hit. Enélkül nem lesz munkaerő utánpótlás és a hosszú távon felelősen gondolkodó vállalkozás energiát fektet a fiatalok képzésébe.
- Hogyan vélekedik, a kamara mennyiben tud partnere, támasza lenni a szakképzésben érdekelt vállalkozásoknak, valamint a diákoknak abban, hogy valóban a gazdaság igényeinek megfelelő tudású szakembereket neveljenek a szakiskolák, képzőhelyek?
- Számos területet látok erre. A kamara munkaerőpiaci kerekasztalt és ún. ágazati fórumokat működtet annak érdekében, hogy a gazdaság igényeit a vállalkozások artikulálni tudják. Úgy látom, hogy ezzel a vállalkozások élnek is. A kamara pályaorientációs tevékenysége pedig azt gondolom kiválóan segíti az általános iskola végzős diákjait és a szülőket a sikeres pályaválasztásban. A napokban is zajlanak – sajnos a járványügyi helyzet miatt egyelőre online formában – a pályaválasztást segítő osztályfőnöki órák, és szülői értekezletek, ahol a beszervezett vállalkozások is bemutatják a náluk megtalálható szakmákat. Amikor pedig már lehet üzemlátogatásokra visszük a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A duális képzési tanácsadó kollégáim pedig minden szakmai segítséget megadnak a vállalkozásoknak, ahhoz, hogy képzési tevékenységüket az új rendszerben elkezdhessék, illetve folytassák.
- Szakképzési igazgatóként milyen célokat fogalmazott meg munkába állását megelőzően?
- Hidat szeretnék építeni! Hidat a jogszabály nyújtotta lehetőségek, a gazdaság igénye és a hétköznapi megvalósítás között. Hidat a gazdálkodó szervezetek és a szakképző iskolák között, a duális képzés minél szélesebb elterjesztése érdekében. Közös gondolkodást és szoros együttműködést szeretnék építeni az elődöm nyomdokain haladva, és a munkatársaimmal közösen a kamarai feladatok szakszerű ellátása, végső-soron a gazdaság fejlődése érdekében.
