Az Európai Unió várhatóan visszavonja a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jogszabályai jelentős részét.
A döntés azután született, hogy többen aggodalmukat fejezték ki a túl sok szabály miatt, amelyek ráadásul az unió versenyképességét is akadályozzák – értesült a Bloomberg egyelőre bizalmas dokumentumokból. Ezekről az aggályokról a Világgazdaság is beszámolt korábban.Az Európai Bizottság, azaz az Európai Unió végrehajtó szerve a dokumentumokban azt javasolja, hogy a gazdasági érdekek védelmében fel kell puhítani az ESG-szabályozást, kezdve a vállalatok jelentési követelményeitől az ellátási láncok irányításáig.
Az Európai Bizottság javaslatai
- A vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) jelentős korlátozása. A jogszabály célja, hogy a vállalatokat jogi felelősségre vonják, ha értékláncukban megállapítják az ESG-szabályok megsértését, azaz a beszállítóik cselekedeteiért is vállalniuk kell a következményeket.
- A szén-dioxid kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) felpuhítása, hogy csökkentsék uniós vállalatok jelentéstételi kötelezettségét. Az eszköz arra szolgál, hogy a kevésbé szigorú környezetvédelmi politikával rendelkező országokból származó árukra, például acélra és cementre, vámot vet ki.
- A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) és a CSDDD teljes hatálya csak azokra a cégekre vonatkozzon, amelyek több mint ezer alkalmazottal és 450 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkeznek. Ez kizárná azoknak a vállalatoknak a 85 százalékát. amelyekre jelenleg CSRD vonatkozik, továbbá összhangban lenne a német és francia követelésekkel.
- A CSRD-jelentéseket egy évvel később vezetnék be.
- Egyhítenének az auditokra és az éghajlatváltozási tervekre vonatkozó követelményeken.
A hírügynökség a tervezetek alapján azt találta, hogy a vállalatoknak a pénzügyi ESG-kockázatok mellett továbbra is tekintettel kell lenniük a működésük környezeti és társadalmi hatásaira. A CSDDD és a CSRD javasolt felhígítása miatt azonban az alapelv valószínűleg az eredetinél kevesebb cégre vonatkozna.
A lépés világszerte jelentős hatást gyakorol az ESG jövőjére, mivel a világ ESG-alapjainak jóval több mint 80 százaléka Európában található.
Az Európai Fenntartható Befektetési Fórum (Eurosif) kritikus a változtatásokkal kapcsolatban. Aleksandra Palinska ügyvezető igazgató szerint a bizottság „drasztikus változásokat javasol a fenntarthatósági jelentéstételi szabályok hatályában”, olyan mértékben, amely „korlátozza a befektetői hozzáférést az összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági adatokhoz”, továbbá kevesebb olyan beruházás valósulhat meg, amely az ipari dekarbonizációt és a hosszú távú növekedést szolgálná.
A jelenlegi ESG-szabályokat az Európai Unióban és azon kívül is bírálják
Az unióban a blokk két legnagyobb országa vitatja a szóban forgó uniós jogszabályokat. Németország és Franciaország is azt szeretné, hogy a kis és közepes vállalatokra (kkv-kra), ne vonatkozzon teljes körű jelentéstételi kötelezettség, mivel az rontaná a termelékenységet. Sőt, a francia kormányszóvivő egyenesen pokolinak nevezte ezt az előírást a cégek szempontjából.
Forrás: Világgazdaság
